MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1988. július 26. - 1988. december 21.

55. doboz 1988. 07. 26. – 1988. 12. 21. - 821. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1988. július 26. - Oldalszámok - 821. őe. 43. o.

- 6 ­I Központi Bizottság ülésétől. A közhangulat másik hullámvölgye az 1987. áprilisi központi bizottsági ülés után következett el, ismét jelentő­sen elharapózott a türelmetlenség és bírálat. A gazdasági-társadalmi stabilizációs és kibontakozási programokat követően változó közhangu­lat alakult ki, amelynek mélypontja 1987. végére 1988. elejére követ­kezett el. Ez az időszak volt a pártoktatás egyik legnehezebb szaka­sza. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programja a kongresszus óta a pártoktatás legnagyobb érdeklődését kiváltó, egyben legjobban kriti­zált témájává vált. Ez egyre nagyobb erőfeszítéseket igényelt a szem­léleti és cselekvési egység fenntartásának érdekében. 3./ Az elméleti tanácskozások (Kaposvár, Békéscsaba, Szeged), a vitaso­rozatok (tézisek, állásfoglalás-tervezet) fontos tényezője volt a párt­oktatás elméleti segítésének. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az elmé­leti munka néhány sajátos területén nagy elmaradásaink vannak. A korsze­rű válaszok hiánya, megkésettsége miatt zavart, bizonytalanságot okozó helyzet alakult ki a szocializmus-felfogás körül, a tulajdonviszonyok értelmezésében, a politikai intézményrendszer fejlesztésével kapcsola­tos kérdések körül. Hatásában jelentős ideológiai kérdések foglalkoz­tatták a hallgatókat: rendszer-vita; reform-vita; politikai pluraliz­mussal kapcsolatos kérdések. A vélemények gyakrabban csaptak át szél­sőségessé, és a pártoktatás nem tudott megbirkózni a reform körüli vi­ták kezelésével. Bár a tömegoktatás az elméleti igényességben több témát tekintve is adós maradt, összességében értékes szerepet töltött be a politikai tisztánlátás segítésében, a szemléleti és cselekvési egység erősí­tésében. A pártoktatásnak 1988-ra fontos jellegzetességévé vált az elméletnek és a párt politikai gyakorlata mai követelményeinek szer­vesebb ötvözése. A gyakorlat kérdéseit nem utólag, a már biztonságo­san igazolt felismerések alapján, hanem keletkezésük időpontjában,el­lentmondásosságukkal együtt tárta a párttagság elé. így a valóság több kihívást tartalmazó viszonyai közepette a politikai propagandának ez a formája teljesítette a legfontosabb vállalt feladatát, az ideológiai­politikai meggyőzésre épülő cselekvés elősegítését. I Heves megyei I 1 Levéltár I

Next

/
Thumbnails
Contents