MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1988. január 12. - 1988. június 28.

54. doboz 1988. 01. 12. – 1988. 06. 28. - 816. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1988. április 5. - Oldalszámok - 816. őe. 25. o.

- 3 Az átlannsná] nagyobb termékváltási dinamika jellemezte az elektronikai ágazat vállalatait (Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyös, VILATI Eger), az Egri Dohánygyár, az Agria Bútorgyár, a Heves megyei Sütő és Édesipari Vállalat, a Kékes Cipőipari Szövetkezet és a Vegyépszer Petőfibányai egységének tevékenységét. A tapasztalatok alapján úgy Ítélhető meg, hogy az új termékek bevezetésének alapvető hajtóereje az export. Egyes termékek megszüntetésének leggyakoribb oka: a piaci igény jelentős csökkenése, anyag- és alkatrészellátási gondok, kooperációs problémák, könnyűiparban a divat változása, és csak esetenként a jövedelmezőség csökkenése. Az elmúlt évek szúk külső- és belső forrás lehetőségei ellenére a termékszerkezet kor szeriisi test jól szolgáló beruházást hajtott végre pl. a Finomszerelvénygyár, a Mátravidéki Fémművek, a Oualitál Könnyüfémöntöde és a Csepel Autógyár Egri Gyára, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Hatvani Konzervgyár. A beruházásra fordított összeg 70 %-ából gépvásárlások történtek, ami a vállalat technológiai színvonalának javulását is szolgálta. A felmérések alapján megállapítható, hogy a termékfejlesztés terén a licenc vásárlás még nem gyakori megyénkben. E tekintetben kiemelést érdemel a Finomszerelvénygyár, a Dohánygyár, a MEZŐGÉP és a VILATI Egri Gyára. Dgyancsak kevés a gyártás-eljárást (know-how) v/ vásárlók száma is. *~~——-——---. A gazdálkodó egységeknél alkalmazott technológiák a korszerütői a túlhaladottig széles skálán mozognak. Pl. a Dohánygyár kocsányfeldolgozója, a Hatvani Konzervgyár aszeptikus paradicsomvonala a nemzetközi szinvonalat képviseli, mig a Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyára félvezető eszküzgyártó gépsorainak fele tiz évnél idősebb. A termékszerkezet korszerüsités alacsony üteme alapvetően nem változtatta meg az értékesités és a beszerzés piaci szerkezetét. Ezt bizonyltja az a tény, hogy 1.981-ben az összes értékesités 72 %-a belföldi, 15 %-a rubel elszámolású és 13 %-a nem rubel elszámolási) piacon realizálódott úr; 19B7 végén ezek az arányok szinte változatlanok. _ j Heves megyei I L Iwflfór [