MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1987. január 13. - 1987. június 16.
52. doboz 1987. 01. 13. – 1987. 06. 16. - 792. őrzési egység: Soron kívüli végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1987. január 8. - Oldalszámok - 792. őe. 11. o.
- 11 Benne voltak a korhatáremelés mellett politikai érvek és ellenérvek, maximális őszinteséggel. Ugy szerepelt a téma, hogy ezek ellenére a korhatáremelést mégis meg kell valósitani, végső soron a nyugdíjrendszerben a forrás-teremtés szempontjából lényeges kérdés, ha nem most, később kellene. Ami a foglalkoztatáspolitikai szempontokat illeti a kérdést a rugalmas kedvezményrendszerrel lehet megoldani. Csehák elvtársnő ugy fogalmazott, hogy nem emeljük a korhatást, változtatjuk. Szebb kifejezés, de erről van szó. Érzékelhető, hogy két uj kedvezményfajta szerepel a kedvezmények között, az anyáké és a 35-40 évi szolgálat utáni nyugdijba menetel lehetősége. Az is figyelemreméltó, hogy egyedi korengedmény, ami nem rendszer Lszerü, szélesebb lehetősége van. Olyan vállalatok számára, ahol korhatár közelébő lévők hatékony foglalkoztatása nem megoldható átszervezés, struktúra-változás miatt, ilyen esetben megéri a dolgozót nyugdijba küldeni, engedni, a többletköltségeit a társadalombiztosítás felé vállalni Más kérdés, ha a munkahely megszűnik, szanálják ki fizeti az ezzel kapcsolatos költségeket. A szanálásnak vannak különböző konzekvenciái, költségtöbbletei, ennek keretében kell rendezni . Változik-e a szabadság rendje, mértéke a korhatár-emeléssel. A kérdéssel eddig nem foglalkoztunk - mondta. Felmerülhet javaslat, ha indokolt felvetni tegyék meg. Sok minden felmerül. Azt is mondják, hogy ebben a korosztályban az emberek egészsége már nem olyan, mint a fiataloké, magasabb lesz a táppénz igénybevétel. Kérdésekben felvetődött, indokolt-e érvelni hogy a nyugdíjkorhatárt elértek meddig élnek, mert nálunk az átlagéletkor alacsonyabb. Abból indultunk ki - mondotta, hogy akik megérik az életkort, 60 éves férfi, 55 éves nő várhatóan nem annyi ideig él tovább, mint az átlagéletkor, hanem tovább. A korhatár-emelés forrásteremtést milyen számitások előzték meg. Az irányelvek bemutatják a számitást, hogy a korhatáremelésből milyen nyugdij-megtakaritás, milyen nyugdij-járulék, társadalombiztosítási járulék többlet származik. Ezek a számitások előzetesen kezelendők. Amikor az adóreform előtti, utáni éveket figyelembe