MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1987. január 13. - 1987. június 16.
52. doboz 1987. 01. 13. – 1987. 06. 16. - 789. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1987. március 24. - Oldalszámok - 789. őe. 43. o.
- 6 A gazdálkodó egységek közel egyharmada létesített kooperációs kapcsolatot tőkés vállalatokkal. A termékszerkezet korszerűsítésén túl ez a kapcsolat kedvezően hatott a termelési, szállítási fegyelemre és a termékek minőségére is. Megállapítható, hogy a műszaki fejlesztés dinamikusabb növelésére (célgépek, automata gyártósorok kifejlesztése és termelésbe állítása, rugalmas gyártórendszerek fokozottabb mértékű alkalmazása, stb) az egységeknek nincs szabad forrásuk. A tervezésre, a kísérleti berendezések legyártására és a próbaüzemelésre a műszaki fejlesztési alap ugyan a vállalatok egy részénél fedezetet biztositana, de a sorozatgyártáshoz történő üzembehelyezéshez nem áll rendelkezésre elegendő forrás. A műszaki fejlesztés személyi feltételeit vizsgálva megállapítható, hogy ezirányú munkára létrehozott szervezet csak nagyobb gazdálkodó egységeknél van. A fizikai dolgozókra jutó műszakiak részaránya az iparban 15 %-al alacsonyabb, ugyanakkor a mezőgazdaságban 5 %-al meghaladja, az építőiparban megegyező az országos átlaggal. A műszaki tevékenységen belül a kimondottan fejlesztéssel foglalkozók száma ettől is kedvezőtlenebb, pl. a gépiparban csupán az összlétszám 3 %-a. Az átlagtól jelentősen eltér a Finomszerelvénygyár, ahol ez az arány közel 6 %, viszont a KAEV Egri Gyáránál a fejlesztéssel foglalkozók létszáma nem haladja meg a 0,5 %-ot. A műszaki fejlesztés felgyorsításában meghatározó jelentősége van a műszaki értelmiség anyagi- és erkölcsi megbecsülésének. Ilyen vonatkozásban megyénk műszaki szakembereinek elismerése a hazai helyzetnek megfelelően kedvezőtlennek minősíthető. A műszaki munkakörben dolgozók havi átlagkeresete a fizikai foglalkoztatottak átlagkeresetének százalékában az iparban mintegy 3 %-al, az építőiparban közel 5 %-al marad el az országostól. Megyénk műszaki értelmiségeinek átlagkeresete az utóbbi két évben érezhetően, sőt egyes vállalatoknál jelentősen javult. Pl. az Egri Dohánygyárban 1986-ra a műszaki fejlesztéssel foglalkozók átlagkeresete 1981hez képest megduplázódott.