MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1986. július 1. - 1986. december 30.
51. doboz 1986. 07. 01. – 1986. 12. 30. - 782. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1986. december 16. - Oldalszámok - 782. őe. 58. o.
- 11 megfogalmazottak ütköznek a mindennapok gyakorlatával. Az ifjúság a marxizmus-leninizmus ideológiáját a feléje közvetített tananyagformában nem tartja vonzónak. Ugy érzi, nem ad kellő tájékozódási alapot a konkrét napi tevékenységhez. Pedig érdeklődésük nem csökkent, sőt növekedett a társadalmi-politikai kérdések iránt, tájékozottságuk alaposabb lett, cselekvési és gondolkodási önállóságuk nagyobb. Kérdéseikre, problémáikra a választ továbbra is a marxizmustól várják. A tömegpolitikai munkánk pedagógiai-módszertani hiá,, nyosságaiból fakad, hogy a marxizmust, mint tévedhetetlen ideológiát ismerik meg, más ideológia ól pedig csak birálatot hallanak. így a tanultak alapján a marxizmus és más ideológiák viszonyát az abszolút jó és rossz viszonyaként látják és nem érzékelik, hogy a marxizmusleninizmus nem lezárt rendszer, hanem a valóságból táplálkozó, önmagát pontositani képes, állandóan változó, gazdagodó, fejlődő tudomány, amely tud minden jószándéku, okos gondolatot integrálni. Az erkölcsi nevelés sokszor az ifjúság számára csak az elvont erkölcsi tartalmakat közvetiti , melyek a maguk általános formájában nem követhetők, erkölcsi gyakorlat hiján nem tudatosulnak. Mint ahogyan a felnőtt társadalomban is megfigyelhető, ugy a fiatalok körében is csökken azok száma, akiknek meggyőződésévé válik a szocialista erkölcs követése, s növekszik a magatartásban az ösztönösség, mint vezérlő motivum. Az emberi bizonytalanságok láttán egyesek megkérdőjelezik, hogy képesek vagyunk-e stabil és vonzó szocialista magatartási mintákat adni, normákat megfogalmazni, annak érvényt szerezni, biztonságos táradalmi értékeket nyújtani. Tendenciájában növekszik a konformisták száma, sikkes magatartás forma lett a nonkonformizmus, emelkedett az erkölccsel szemben közömbösek száma. Az ifjúság egy részének semmilyen követendő ideálja nincs - a felnőttektől, a családtól sem kap -, s ezek a fiatalok könnyen mozgósíthatók bármilyen /pl. társadalomellenes/ célok követésére. Vannak olyanok is, akik ideálja pedig nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel. A háború és a béke kérdésében a fiatalok állásfoglalása egyértelmű: elitélik a háborút, a fegyverkezési versenyt.O lykor azonban ez a viszonyulás pacifista színezetet kap. Fokozódó érdeklődés tapasztalható
