MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1986. július 1. - 1986. december 30.

51. doboz 1986. 07. 01. – 1986. 12. 30. - 771. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1986. július 15. - Oldalszámok - 771. őe. 26. o.

- 8 sabb időarányos teljesítést ért el a Duna Cipőgyár (102,4 %), a BUBIV (45,3 %), az Egri Háziipari Szövetkezet (42,7 %), a Hevesi Háziipari Szövetkezet (46,9 %) és a Hatvani Háziipari Szövetkezet (39,2 %). A többi gazdálkodó egységre a nem rubel elszámolású export kedvezőtlen alakulása jellemző, mely főként a sok minőségi kifogás, a magas költség és a rossz piacpolitika következménye. Az élelmiszeripari ágazat nem rubel elszámolású exportja mind értékben, mind az időarányos teljesités szempontjából elmarad az előző évitől. A bázis időszak 38,1 %-os teljesitésével szemben ez év június hó végéig csak 18,1 %-a valósult meg a konvertibilis exporttervnek. Igen szembeötlő az ágazat export-import egyenlegének alakulása. Az első félévi 2,8 millió dollár exporttal szemben 9,7 millió dollár importbehozatala volt az ágazatnak. Kiemelkedően magas a Hatvani Konzervgyár 4,3 millió dolláros féléves importja. Az állami és szövetkezeti mezőgazdaság tervezett nem rubel elszámolású kivitele volumenében meghaladja a tavalyi évet. Az állami mezőgazdaság exporttőreinek időarányos tervteljesitése 31,5 %-os, ami némileg elmarad a tavalyi 35,8 %-os realizálástól. A szövetkezeti mezőgazdaság export-tervteljesitése 33,6 %, ami közel 2 %kai jobb a tavalyi időarányos teljesitéstől. A tőkés export növelését célzó központi és megyei intézkedések eredménye az év második felében várható. A konvertibilis export növelését célzó pályázatokból 6 megyei vállalatunk (Hm-i Ruhaipari Vállalat, Hm-i ZÖLDÉRT, Qualitál Könnyüfémöntöde, Nagyréde Szőlőskert Tsz, Parádi Üveggyár, Hevesi Háziipari Szövetkezet) pályázata elfogadásra került. További hat vállalat esetében a benyújtott pályázat még módositás, illetve birálat alatt van. Az eredményesebb külkereskedelmi tevékenységet több tényező neheziti: - Az érvényben lévő bérszabályozók nem teszik eléggé érdekeltté a vezetőket, dolgozókat az export növelésében.