MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1986. július 1. - 1986. december 30.
51. doboz 1986. 07. 01. – 1986. 12. 30. - 770. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1986. július 1. - Oldalszámok - 770. őe. 7. o.
- 7 A műszaki szakember-ellátottság kérdése: egyetért Schmidt elvtárssal, a gyárak, gyáregységek nem teszik indokolttá, hogy országos átlag legyen. De ha megnézzük az önálló gazdálkodást folytató szövetkezeteknél, mezőgazdasági tsz-eknél és ÁFÉSZeknél kedvezőtlen a helyzet. Nem hárithatjuk itt át a felelősséget. A megyében a gyengébb tsz-ek gazdálkodásának jelenlegi színvonalában szerepet játszik, hogy nem megfelelő szinvonalu a közgazdasági elemző munka, a jelzőrendszer, amelyet a termelő ágazatok számára a területnek el kellene végezni. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt a TESZÜV-től kimutatást kért a tszekben lévő főkönyvelőkről. Az akkori 54 főkönyvelőből 14 rendelkezett az előirt állami felsőfokú végzettséggel.Kompromisszumokat figyelembe véve - tanfolyam és egyéb - is a szakmai követelményeknek 36 fő felelt meg, ami nem mondható kedvezőnek. Ha a káderutánpótlást vizsgáljuk, 11 tsz-ben van biztositva az optimális káderutánpótlás szakmai és politikai végzettség szempontjából, 29 tsz-ben egyáltalán. Ez inspirált bennünket arra hogy a PMG-val közösen felvettük a kapcsolatot a salgótarjáni számviteli főiskolával és a kihelyezett tagozatot sikerült beinditani Egerben. Segit a helyzeten, de szinvonalban alapvető változás nem következik be. A tsz-ek és az ÁFÉSZ-ek kényelmes álláspontra helyezkednek, várják a kész embereket. A feladati részben is szerepel, hogy bátrabban kellene élni a társadalmi ösztöndij lehetőségével. A vállalatok fogadókészségéről: hogy megtalálja-e a felsőfokú végzettségű szakember a számitását a munkahelyen és a szakmunkás is az első munkahelyén, az nagymértékben az ottani munkaügyi osztályon, személyzeti osztályon múlik. Azonban közel sem olyan felelősséggel foglalkoznak velük, mint szükséges lenne. Pl. megfelelő szinten és mélységben megismertetni az üzemet, a végzendő feladatot, bizonyos perspektívát felvázolni, hogy mire nyilik lehetőség. A műszakiaknál szó van bizonyos alulfoglalkoztatásról. Ebben olyan szemléletbeli probléma is szerepet játszik, hogy túlzottan termeléscentrikusak a vállalatok és vezetők. Ha az illetőnek mérnöki beosztás nincs, akkor legyen művezető. Ugyanakkor ha a fiatal mérnöknek tudományos ambiciója is van, nem jut eszükbe, hogy konstruktőri, vagy szervezési feladatokkal bizzák meg.