MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1986. július 1. - 1986. december 30.

51. doboz 1986. 07. 01. – 1986. 12. 30. - 775. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1986. szeptember 9. - Oldalszámok - 775. őe. 3. o.

- 3 kell biztosítani." E kettő összecsengéséből úgy véli, az alakult ki, hogy a párttagságon belül megerősödött az a vélemény, hogy a párt ismét példát mutat ebben a kérdésben. Példaként emiitette : az öt millió foglalkoztatotton belül olyan belső tartalékok vannak, ami kitesz mintegy milliót, azaz 20 %-ot. Nem hogy jobban megszerveztük volna a munkaidőalap kihasználását, bevezettük a GMK-rendszert, ami a munkaidőt tovább demoralizálja. Ennek kapcsán felmerül: át kellene tekinteni a GMK-rendszernek a főmunkaidőre gyakorolt hatását és levonni a megfelelő következtetéseket. Véleménye szerint elindulhatna egy általános elemzés, rendszerezés ebben a tekintetben, mert óriási ellentmondásnak tűnik ez a dolog. /Munkaidőalap jelentős veszteségekkel, másik oldalon munkaidőalapbővités cimén egy kétes értékű funkció. Fel kell tenni a kérdést, ezt akartuk-e vagy igy akartuk-e./ Az 5. oldalon: "Többen javasolták, hogy csökkenteni kell a párt, tömegszervezeti testületek üléseinek gyakoriságát, az állandó jellegű bizottságok számát és az esetenként létrehozott bizottságoknak kellene nagyobb lehetőséget biztosítani." Véleménye szerint nagyon helyesen van megfogalmazva, azzal egészítette ki, hogy jó alkalom lenne arra ez az időszak, hogy a különböző jellegű bizottságok, amellett, hogy csökkentsék a számukat, az általuk végzett érdemi munkát kell áttekinteni. Arra gondolt konkrétan, hogy irányítani kellene a figyelmet arra, hogy a munka tartalmi követelményei kerüljenek áttekintésre. Továbbgondolásra ajánlotta a vb-nek a fentieket és úgy véli, hogy önmagunk számára is lehetne ezekből feladatot megfogalmazni. Virág elvtárs: egy általa fő kérdésnek ítélt dologhoz és két apróbb kérdéshez szólt hozzá. Egyik általa fontosnak ítélt kérdés: a párt, állami, tömegszervezeti rendezvények munkaidőn kivül tartását nem lehet valamiféle kategórikussággal megoldani, hanem nagyon komoly igénytámasztással a politikai nevelést kell valamennyiünk, a párttagság és a párton kívüliek gondolkodásának a középpontjába állítani. Hangsúlyozta, az elhangzott vélemények alapján célszerű volna, ha a határozati javaslat első pontját azzal kezdenénk, hogy a politikai munka uivátttr