MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1986. július 1. - 1986. december 30.

51. doboz 1986. 07. 01. – 1986. 12. 30. - 773. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1986. augusztus 12. - Oldalszámok - 773. őe. 19. o.

- 6 és erdőgazdálkodás miatt viszonylag magas /2000 fő/. A vibrációs eredetű betegség hosszú expoziciós idő után /több év, évtized/ következik be, igy a napjainkban egyre szélesebb körben végzett szűréseken felismert megbetegedéseket általában a korábbi nem megfelelő védekezés okozta. Megyénkben a zajokozta halláskárosodás a második leggyakoribb foglalkozási megbetegedés. A közvetlen zajhatásnak kitett dolgozók száma kb. 8000 fő. A megbetegedés kialakulásánál itt is figyelembe kell venni a korábbi elégtelen zajvédelmet, illetve azt, hogy az egyre kiterjedtebb szűrések miatt most kerülnek diagnosztizálásra a korábban elszenvedett károsodások is. A zajkeltő technológiák utólagos zajcsökkentése nagyon költséges, de folyamatos előrelépésről lehet beszélni. A zajszintmérések alapján hatóságunk által előirt egyéni hallásvédő eszközöket több üzemben az érintett dolgozók nem sziVesen használják, mivel alkalmazásuk kényelmetlen. Több esetben csak helyszini birság kiszabásával lehetett a kellő hallásvédelmet biztositanunk. A szemléletváltoztatás érdekében 1985-ben intézetünk egy zajjal kapcsolatos vándor-kiállitást szervezett az üzemekben. Növényvédőszerrel 1700 fő foglalkozik. A szerfelhasználásnál gyakran észlelt probléma a védőeszközök hiánya vagy nem megfelelő minősége. Nem megoldott országosan sem az üres növényvédőszeres göngyölegek tárolása, megsemmisítése. Az érintett dolgozóknál rendszeresen végezzük a vérvizsgálatokat, a kifogásolt esetek aránya 1 % körüli. A szerves oldószerekkel rendszeresen dolgozók száma kb.1600 fő. Munkaegészségügyi osztályunk laboratóriuma által végzett biológiai vizsgálatok kb. 10 %-a esik kifogás alá. Ennek oka többnyire a szellőztetési rendszerek nem megfelelő hatásfoka. 1000 főre tehető a munkahelyeken óiomszennyezésnek kitett dolgozók száma. A munkahelyi mérések és vizeletvizsgálatok alapján a Parádsasvári Ólomüveggyári huta és csiszolóüzemi dolgozók expoziciója nagyobb mérvű. 1985-ben a paradásasvári gyermek- és felnőtt populációnál morbiditási vizsgálatokat végeztünk, mivel felmerült a gyár környezetszennyező hatása. A felállitott kontroli-csoportokkal szemben nem találtunk lényeges eltérést. A selypi Azbesztcementgyárban 200 dolgozó azbesztszennyezett munkahelyen dolgozik. Az azbesztózis megelőzése érdekében részletes munkahelyi vizsgálatot és morbiditási felmérést végeztünk a gyárban, valamint átfogó intézkedést tettünk a porterhelés csökkentésére. Munkánk során igen jó munkakapcsolat alakult ki az Országos Munkavédelmi Felügyelőséggel, és az üzemegészségügyi n^vesniegvei \ l LevéUár__J