MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1985. július 2. - 1985. december 29.

49. doboz 1985. 07. 02. – 1985. 12. 29. - 746. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. július 16. - Oldalszámok - 746. őe. 3. o.

- 3 Kitűnik belőle, hogy nem sikertelenül végzi a munkát, bár problémák vannak. Nem könnyű dolog ez, nincs még teljesen kidolgozva ez az érdekképviselet, ebben a vonatkozásban bizonyára vannak nehézségeik. Megitélése szerint eredményesen végzik munkájukat. Ami a kérdéseit illeti, kapcsolódik a husprogram, szarvasmarhaállomány helyzetéhez. Nem a szövetség elsődleges feladata, amit megkérdezett, de az a véleménye, hogy mivel itt gondok vannak, és ezek csak növekedni fognak a következő években - hiszen a szarvasmarha szaporodása nem olyan, mint a tyúké, hosszabb időt vesz igénybe - nyilvánvaló, hogy a mostani lemaradás később jobban mutatja hatását. Éppen ezért azt mondta, hogy a gondokat és a problémákat össze kellene gyűjteni, mert nincsenek eléggé érdekeltté téve a termelőszövetkezetek, hogy a juh- és szarvasmarhatenyésztéssel jobban foglalkozzanak. Inkább meg akarnak tőlük szabadulni. Csak azok tartják fenn, akik más vonatkozásban erősebbek és kibirják azt a ráfizetést, amivel ez jár. Mert nem az a járható ut, hogy a szarvasmarhától megszabaduljanak /mert az eredménye pl. az, hogy egyik-másik falu a városból vásárolja a tejet/. Szakemberhiány-utánpótlással kapcsolatban elmondta: a termelőszövetkezeteknek nagyon sokat kell tenni, hogy biztositsák a szakembere ket. Kritikus a helyzet ilyen vonatkozásban. A juhászokat pl. meg sem tudják fizetni. Ugy néz ki, mintha kihalna ez a szakma. Hiába beszélünk, hozunk terveket, ha a személyi feltételeket nem tudjuk biztositani. Másik kérdés: a vertikális kapcsolatok szélesitése - törekszünk erre, de vannak gondok, problémák. A termelőszövetkezeteket is jobb belátásra kellene birni és talán a tsz-szövetségnek itt van a szerepe. Jobban kellene orientálni a szövetkezeteket az együttműködésre egymással, hogy ne csak a pillanatnyi érdekeiket nézzék. Az érdekképviseletnek itt egyeztető szerepet is be kell töltenie. Eredménynek könyvelhető el, hogy helyesen segitik a kádermunkát, kádertartalékok is vannak a termelőszövetkezetekben, nem is lehet arról hallani, hogy gond és probléma lenne a tsz-ek vezetésével. A második vonal, a tartalék a fiatalabb generációból való, jobb iskolázottsággal, de pl. kevesebb rutinnal. A vagyonvédelem területén vannak gondok, mely a jelentésbe kívánkozna . 1984-ben több mint 17 %-kal nőtt a termelőszövetkezetekben elkövetett bűncselekmények száma, igen magas a lopások, sikkasztások, csalások aránya. A gondatlan kezelés pl. számszerűleg nem nagy, de veszélyes. Ezzel együtt jónak Ítélhető a kapcsolat a belügyi szervekkel és a tsz szövetséggel. Az ellenőrzési iroda nagyon sokat segit, csak az a baj, hogy a felderitésben, nem pedig a megelőzésben. A gondokat pedig meg kellene előzni. Alapvető hiba, hogy az őrzés, a kivilágitás hiányos. A hanyag kezelésnél a hozzá nem értés, szakszerűtlenség merült fel. A legnagyobb gond, hogy a tsz-ek nem elég körültekintőek, olyan személyeket vesznek fel, akik pl. büntetett előéletűek és esetleg pénzt kezelnek a tsz-ekben. Gond, hogy egyik-másik tsz vezető sem jár elől példamutatásban, előtérbe helyezi az önös érdeket. ííisvas megyil Levéiláf