MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1984. január 3. - 1984. június 19.
46. doboz 1984. 01. 03. – 1984. 06. 19. - 708. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1984. január 3. - Oldalszámok - 708. őe. 7. o.
- 7 Azt is látni kell, hogy a megye mezőgazdasági és ipari üzemei a különböző falvak, települések lakóinak foglalkoztatásában egyértelműen pozitiv szerepet játszanak. Ennek ellenére a községi lakosok egy része vállalkozik az ingázásra. Sorolhatnánk üzemeket, amelyek nemcsak városokban, hanem községekben is találhatók, munkaalkalmat teremtenek az ott élő lakosság számára. A falvakban megoldódtak a mennyiségi lakásigények, sőt olyanok épülnek - szinvonalat, kulturális ellátottságot illetően -, amelyekről elismeréssel lehet szólni. Ahhoz tehát, hogy az irányelvben olyan célt szabjunk, mely összhangban van helyzetünkkel, ezeket mindenképpen indokolt értékelni. Amiről Schmidt elvtárs szólt, hagyjuk el és helyzetünknek megfelelően módositsuk. Ajánlotta a végrehajtó bizottságnak, ami a termelőszövetkezetek jövőbeni társulásaira vonatkozik szerepeltessük, és az egyesülés kifejezést hagyjuk el, mert zavarólag hathat és rossz irányba befolyásolhatja a termelőszövetkezeti vezetők, tagság magatartását. Nem erről van szó, nincs olyan helyzet, hogy termelőszövetkezeti egyesüléseket tűzzünk napirendre. Inkább társulást, mezőgazdasági üzemek egymás között, de mezőgazdasági üzem és állami vállalat között is, közeledés tehát különböző célok megvalósitása érdekében, az erők összpontositásával. Van néhány példa már erre. Felmerült a lakáskérdés is. A városokban valóban vannak gondjaink. De akkor helyes az értékelés, ha itt sem általánositunk ugy, hogy a városokban, mert a kép itt is differenciált. Nem azonos mértákü a gond Eger - Gyöngyös - Hatvanban, öuttassuk ezt kifejezésre az értékelésben, legyünk tekintettel a mértékre azért is, hogy a keletkező problémákat hogyan, milyen ütemben tudjuk megoldani a következő években, évtizedekben. Felmerült a termőföld hasznositása, a visontai rekultiváció - joggal. Megfigyelhető, hogy a megyében tovább csökken a szántóterület, nemcsak a visontai külfejtés miatt, hanem a településfejlesztés megvalósulása miatt - utak épitése, ipari, kereskedelmi létesítmények mind hozzájárulnak ehhez. Az irányban kellene menni, hogy ne a legjobb területeket vegyék el, ahol lehetséges. A visontai hasznositás kérdésével foglalkozunk, de egy kicsit gyorsitani kellene ezen. Elindul a munka, kezdeményezzünk a tekintetben, hogy az érvényben lévő országos rendelkezéseket indokolt-e megváltoztatni. A helyzet ma más, mint amikor elkezdtük a külfejtéséé bányászkodást, azóta a mezőgazdasági üzemek megerősödtek. Van, amely hitelt sem vesz fel. Tehát ma már az a kártalanítási összeg, amit kapnak a mezőgazdasági üzemek, nem biztos, hogy ezt nyomban kapacitásra - beruházásra kellene felhasználni. Nem kellene-i ezeket a pénzösszegeket figyelembe venni a lemüvelt területek újrahasznosításánál. Az érdekeltség még mindig nem teremtődött meg az újrahasznosításra. Az is igaz, vannak területek az északi rész lejtős területein, ahol korábban mezőgazdasági művelést folytattak, főleg szántó müvelés, ma nem mindegyiket használják legelőként sem. Vannek ezek között olyanok, amelyek mezőgazdasági müvelésbe vonhatók
