MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1984. január 3. - 1984. június 19.
46. doboz 1984. 01. 03. – 1984. 06. 19. - 708. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1984. január 3. - Oldalszámok - 708. őe. 45. o.
- 2 A járási hivatalok dolgozóinak jelentős része tehát ezekbe a városi, illetve városi jogú nagyközségi apparátusokba került. Többségük jól felkészült, tapasztalt igazgatási szakember. A nagyközségi, községi tanácsok apparátusainak megerősítésére 43 státuszt biztosítottak. A járási hivatali dolgozók közül azonban csak 12-en vállaltak a községi tanácsoknál beosztást. A községek személyi megerősítése tehát egy hosszabb időszak feladata lesz, amelyhez most csak a státuszt és a bért - a járási hivatalok dolgozói bérének egyharmad részét - kapták meg. 9-en a megyei tanács apparátusába, 28-an pedig tanácsi vállalatoknál, intézményeknél helyezkedtek el. Mindössze 18-an /ez nem egészen 10 %/ váltak meg a közigazgatástól. Ketten döntöttek ugy,hogy megszüntetik a munkaviszonyukat és maguk gondoskodtak az elhelyezkedésükről. Az ügyészség, a biróság, a Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, a megyei polgári védelmi szervezet, az MHSZ megyei szervezete és a megyei tüzoltóparancsnokság megoldotta káder- és személyzeti feladatait. Az átszervezés ezeknél a szervezeteknél nem járt együtt elhelyezési nehézségekkel. II. Az u r j szervezeti rend kialakításával kapcsolatos feladatok: A NET várossá nyilvánította Hevest, melynek alakuló tanácsülésére 1984. január 20-án 14 órakor kerül sor. Tanácsa városi szervezetének kialakítása folyik, a kisvárosi modellnek megfelelően. A megyei irányításban résztvevő Füzesabonyban ugyancsak ez a kisvárosi szervezeti rend kerül kialakításra /3-5 osztályos szakigazgatási apparátussal/. A hatáskörök döntő többségét a községi tanácsokhoz decentralizálták. Azokat a hatásköröket pedig, amelyek nagyobb szakértelmet igényelnek, a városi,illetve a városi jogú nagyközségi szakigazgatási szervek látják el.
