MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1984. január 3. - 1984. június 19.
46. doboz 1984. 01. 03. – 1984. 06. 19. - 712. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1984. február 28. - Oldalszámok - 712. őe. 9. o.
- 8 Dr„ Vidovszki Kálmán elvtárs szerint a testület előtt nem kell hangsúlyozni, hogy alapvető politikai kérdés az egészségügy. A jelenlegi helyzetben ez méginkább élesen fogalmazódik meg. A kérdések sokasága is bizonyította ezt. Vita folyt arról, baj-e, hogy a jelentés eredmény-centrikus, önmagában nem. Az utóbbi időben úgyis inkább az a gond, hogy a meglévő eredményeket igyekszünk tagadni és a hibákat felnagyitani. Azért sem baj, ha szól az eredményekről, mert a megyében az egészségügyi ellátás feltételei az utolsó néhány évben jelentősen javultak. Mégis egyetért azokkal, akik azt mondják, hogy a jelentés "féloldalas 1 "' Két dologra nem vállalkozott a jelentés, ill, nem próbált választ adni ami az ellátás célja, hogy a lakosság egészségi állapota javult, romlott, vagy stagnál; a másik, hogy milyen a lakosság közérzete. Politikai jelentőségénél fogva szerinte elsősorban az elsőre kell válaszolni. Nem ismeri a megye helyzetét, de az országos tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy mindkét kérdésre - a jelentős fejlesztések, ráforditósok, a jelentős politikai munka ellenére - negativ választ kell adni. A Statisztikai Hivatal jelentéséből kitűnik, hogy a halálozási arány tovább romlott. Feltehető a kérdés, hogy minek a következménye ez? Az egészségügyi ellátás hiányosságáé, a viszonylagos elmaradottság vagy más oka van? A jelenlegi gazdasági helyzetben a társadalom erejét megfeszitő mértékben biztosit feltételeket az egészségügy számára, kimondhatjuk, hogy az életszínvonal rovására. Azonban az orvostudomány, a technika fejlődésében ez nem volt elégséges. Egyre drágább a fejlett tőkés országokban is az egészségügyi ellátás. Másik alapvető dolog, hogy milyen a lakosság egészségügyi kulturáltsága. Szerinte ebben jobban le vagyunk maradva, mint amilyenek a lehetőségeink voltak, ill. lettek volna. Egyetlen példát emiitett: Magyarországon 10 % a koraszülöttek aránya. Ebből fele nem koraszülött, 9 hónapra született, de méhen belüli károsodással, ami vissza vezethető a terhes nő életmódjára, táplálkozására, alkoholizálására, az orvosi felügyelet nélküli gyógyszer-szedésre, stb, Ha előre alarunk lépni a csecsemő-halálozási szám csökkentésében óriási dolog, hogy 20 ezrelék alá tudtuk szoritani -, biztos, hogy ezekre oda kell figyelni, változtatni kell és ez nemcsak felszereltség, műszerezettség kérdése, hanem életmódbeli változás kérdése is. Amikor az egészségüggyel kapcsolatban megdöbbentő adatokat hallunk, hajlamosak vagyunk arra visszavezetni, hogy azért van, mert pl. nincs egy-egy kórházban ez vagy az a műszer. Nem biztos, hogy teljesen ezen múlik. Sok múlik azon, hogyan tudjuk a lakosságot egészségesebb életmódra nevelni. A lakosság közérzetével kapcsolatban: sok minden elhangzott, ami valóban tükrözi a lakosság közérzetét. Van elégedetlenség, igaz. De ez az elégedetlenség legtöbb esetben nem a szakmai ellátás szinvonala miatt van. Nem amiatt, hogy pl. egy vizsgálatot nem ismételnek meg többször. Az elégedetlenség az ellátás külső körülményeiben, az emberi tényezőkben keresendők, abban, hogyan bánunk a beteggel, milyen a korház tisztasága, rendje, fegyelme. A beteg jól érzi magát, ha rendet, fegyelmet lát maga körül, bizik a gyógyításban. Ha rossz Hevis nwgni Levéltár
