MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1983. július 5. - 1983. december 20.
45. doboz 1983. 07. 05. – 1983. 12. 20. - 705. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. november 22. - Oldalszámok - 705. őe. 10. o.
- 10 Hogy a szabályozás milyen? Tóth elvtárs ecsetelte, hogy bonyolult. Sütő elvtárs sem mondaná, hogy nem. Tapasztalataik is azt mutatják, hogy amikor jelentősebb szabályozómódositásokra kerül sor, a következő évben megugranak a hibák. Megjegyezte azonban, hogy ezt nemcsak a szabályozók bonyolultságának róják fel. Ha a vállalatok nem tudnak alkalmazkodni a szabályozáshoz, vagy lassabban alkalmazkodnak pl. a világgazdasági változásokhoz, már egy csomó hibát vet fel. Biztos - és nem lehet tagadni -, hogy sok a jogszabály, egy-egy vállalat, szövetkezet reagáló képessege késik. De ezen a körön belül ugy érzi elmondhatja: fel kellene számolni az állami írányitásban a jogs abályok mindenhatóságába vetett hitet. Nem lehet mindent ezzel megoldani, a tapasztalatok bizonyitják ezt. Az 1985. évi jelentősebb irányitási-szabályozási módositás - ahogy ismeri Sütő elvtárs - abba az irányba megy, hogy ne olyan mértékben irányuljon a gazdálkodás alanyaira, mint eddig. De hozzátette: a jó hatékonysággal való működése a jelenlegi morál és fegyelmezettség mellett elképzelhetetlen. A folyamat-szabályozás, a keret-szabályozás akkor hozhat jó hatást, ha a gazdálkodás, a gazdálkodók sokkal fegyelmezettebbek lennének, mint eddig. Ebbe az irányba kell menni. De mindig vannak jogszabály-hézagok, egyesek tudnak kibújni dolgok alól, ami sok felesleges energiát vesz igénybe. Oavulást szeretnének elérni a közgazdasági elemző munkában - mondotta, a döntésre érett kérdésekben több konkrét információt adni a vezetésnek mind fent és mind lent. Ebben nem állunk ott, ahol kellene - mondotta. A következő feladat, amiről szólt az információs feladatkör. Elmondta, hogy pénzügyi információ tekintetében mindenkit ellátnak a szükséges információval. Szóba került az adminisztráció is, hogy sok, vagy kevés. A televizióban is volt szó róla. Rendkivül sok téves hiedelem kering ezzel kapcsolatban az országban. Ha az adminisztrativ alatt minden foglalkoztatottat ért, aki nem fizikai munkát végez, akkor a fejlett országokban sokkal magasabb az adminisztrativ létszám, mint nálunk. De érthető is. Gondoljunk az infrastruktúrára, egészségügy, szolgáltatásra. A fejlett tőkés országokhoz viszonyitva nálunk kb. 10 %-kal alacsonyabb az adminisztrativ létszám összességében. Téves hiddelem, hogy az adminisztrativ létszám a számviteli-pénzügyi adminisztrációban több. Elmondta, hogy 9 %-kal csökkent az utóbbi négy évben. De szét kell nézni a megyében 1-2 vállalatnál, szövetkezetnél, meg kell nézni a szervezettségi mutatót. Hány osztály, főosztály, alosztály stb. alakult, jött létre. 1-2 fős főosztályok, rang és cim és hatalmasan tagolt vezetés. A vállalati irányitás rendkivül bonyolulttá vált. Ezt nem irta elő a vállalatoknak senki. Elmondta, vizsgálták azt, hogy az innovációs folyamat Magyarországon hogyan néz ki, az erőket hogyan lehet összefogni vállalaton belül egy feladatra. Ha durva akarna lenni, azt mondaná, hogy sehogy! L Lev éltör l
