MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1983. július 5. - 1983. december 20.

45. doboz 1983. 07. 05. – 1983. 12. 20. - 704. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. november 8. - Oldalszámok - 704. őe. 72. o.

- 3 Gond, hogy a szalma, mint melléktermék ma még nem mindenütt teljes mennyiségében hasznosítható, ezért azt elégetik /pl; Kerecsend, Füzesabony/. A magtárak fertőtlenítése, a gabona tárolása helyenként még nem kielégitő színvonalú /Uagyfüged/, zsizsikesedés is előfordult a megyében. Ez károsan hat az export teljesítésére és a jövedelmezőségre is. A megyében 22 termelőszövetkezet vesz részt az intenziv gabonaprogram megvalósításában. Kukorica termesztésben - a hozamok növekedése ellenére - jelentős az elmaradásunk, amelynek okai a hegyvidéki területek kedvezőtlen adottságaival /belviz, homok, szik, időjárás/, laza technológiai fegyelemmel, hiányos műszaki háttérrel magyarázhatók* Előfordul, hogy jó termőhelyi feltételekkel rendelkező gazdaságokban /Andornaktálya, Tárnáméra, Peldebrő, Kál, Domoszló/ sem kielégitő a technológiai fegyelem, az ágazat jövedelmezősége. Az ipari növények közül a napraforgó vetésterülete dinamikusan növekedett. Ennek oka elsősorban az ágazat kiemelkedő jövedelmezősége. A termesztés technológiája összességében kialakult, a fegyelem megfelelő. Gondot okoz helyenként a megfelelő elővetemény hiánya, a talajuntság. A termelőszövetkezetek többségében a megyében működő cukorgyárak által kialakított termesztés technológia szerint termelik a cukorrépát. A technológiai fegyelem és a termelés szinvonala megfelelőnek minősithető, helyenként volt tapasztalható /Vámosgyörk/ talajelőkészítési hiányosság. A takarmánytérmesztés területén gondok mutatkoznak a terméshozamokkal és a minőséggel. A termesztés technológiája a legperiférikusabb a növénytermesztésben. A technológiai szinvonala alacsony, helyenként kialakulatlan. Ez az egyik oka, hogy a takarmánytermő területek kiváltása, az árunövények területnövelése nem tart lépést a lehetőségekkel. Az uj, nagyhozamu takarmánynövények termesztésében azonban már vannak kezdeti, jó eredmények /pl; Pély, Istenmezeje/. A szőlőtermesztés az elmúlt öt évben sokat fejlődött, a termelés szinvonala jelentősen meghaladja az országos átlagot. Oka a korszerűbb talajerőgazdálkodásban, a fajtaváltásban, a müvelésmódok korsze-