MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1983. július 5. - 1983. december 20.

45. doboz 1983. 07. 05. – 1983. 12. 20. - 704. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. november 8. - Oldalszámok - 704. őe. 8. o.

- 8 ­A kérdéshez tartozik az is, hogy amig a vizsgálat tart, közben esetleg változik a személy, akit a pártbüntetés érinté és azok is, akik körülötte vannak, és az eltelt idő - esetleg egy év is - alatt a körülmények másképp is minősithetők. Felmerült kérdésként, hogy vannak-e viták a fegyelemsértések meg­Ítélésében. Verebély elvtárs konkrét példán keresztül érzékeltette válaszában, hogy igen. Virág elvtárs inkább témakörönként akarta ezt érzékeltetni. Szerinte az utóbbi időben különösen három olyan kérdéscsoport, téma­kör van, melyek körül valamilyen vonatkozásban hangzanak el véle­mények, amelyek vitának minősithetők. Számszerűleg is talán leg­magasabb az egyházi szertartások - temetés, esküvő, keresztelő ­körüli vita, amelyeknek sokszor anyagi vonzata van. Ugy vetik fel sokan, hogy többszáz ezer forintos tételek vannak és a fiatalok hajlanak efelé. A másik dolog: az utóbbi időben a párttagság egy részénél erősödik az a szemlélet, hogy sokkal inkább a jogi normák, mint az erkölcsi normák szerint gondolkodnak. Többször elhangzik, hogy amit egy pártonkivüli állampolgárnak a jogi normák lehetőségei között meg lehet tenni, miért ne lehetne a párttagnak. Ez azt jelenti, hogy változtatásra van szükség a gondolkodásban. A harmadik témakör, ahol viták, vélemények hangzanak el, az un. méltányosság gyakorlásának kérdése. A vita nem azon van, hogy helyes vagy kinek a kezében legyen a gyakorlás. Egyetértés van abban, hogy ez a megyei párt-vb. hatásköre. A vita azon van, hogy ne kelljen dönteni alapszervezeti szinten azok ügyében, akiknél az alapszervezet egyértelműen javasolja a méltányosság gyakorlását. Tehát az alapszervezet a javaslatával együtt - kizárási határozat nélkül - továbbitsa az ügyet a megyei pártszervek felé. Ami a nagyobb nyilvánosság kérdését illeti, kérte, hogy ne fogadja el ezt a végrehajtó bizottság, semmi nem indokolja. A párton belüli nyilvánosságra hozatal eddig is megtörtént azokon a csatornákon ke­resztül, amiket alkalmazunk. A járási első titkárok, megyei osztály­vezetők tájékoztatást kapnak, igy eljut az alapszervezeti titkárok mindegyikéhez. Eddig is előfordult, hogy a fegyelmi bizottság az előterjesztéshez un. mellékletet csatolt, ha annak szükségességét látta. Ezt továbbra is meg lehet tenni, ha szükséges az állásfoglaláshoz. Ha bizonyos esetekben azonban mégis van olyan javaslata a fegyelmi bizottságnak, hogy az ügyet nyilvánosságra kellene hozni, hozza ezt a javaslatát a vb elé és a vb alakitsa ki a véleményét. Gyurkó elvtárs általában jelen van a vb ülésein, ha a nyilvánosságra ho­zatal mellett döntünk, azt tudják eszközölni. Németh László elvtárs szerint az előterjesztés és a vita is azokról az esetekről szólt, amikor a párttag a párt normáiba ütköző cselek­ményt követ el, ami vétséget jelent és a párton belül is következ­ményekkel jár. wv9s iMyytf LwéMr

Next

/
Thumbnails
Contents