MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1983. július 5. - 1983. december 20.

45. doboz 1983. 07. 05. – 1983. 12. 20. - 695. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. július 5. - Oldalszámok - 695. őe. 24. o.

I - A 2 . A m o 1 i o r á c i ó s f e la c\o tok vég r oh a it ás á n a '< 1;^. ly j: oj c;j_ A melioráció - mint az agrotechnikai, biológiai, kémiai ós műszaki eljárások komplex rendszere - a talaj termékenységének tartóé növelésével, a korszerű gazdálkodás termőhelyi fel tételcinek kedvező kialakításával teremti msg a mezőgazdasági terület teljesítő képessége növelésének alapjait, A melioráció összetevő elemei, igy a területrendezési, talaj védelmi, vízrendezési és talaj javítási beavatkozások szoros kölcsönhatásban vannak egymással, ezért ezek között az összhangot folyamatosan biztosítani kell. A meliorációs munkák, beruházások az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is nagyjelentőségüek a megye mezőgazdasága termelési feltételeinek javításában, a termelési biztonság fokozásában. Az 1955-1980, között Heves megyében mintegy 3Ü0 millió Ft értékű meliorációs tevékenység realizálódott. Megállapítható, hogy az északi valamint a mátraaljai-egri tájegységben az előirányzott meliorációs feladatok jelentős részét sikerült megvalósítani. Ugyanakkor az alföldi tájegységben igen jelentős még a vízrendezésre és talajjavításra szoruló területek nagysága, A VI. ötéves tervidőszak meliorációs feladatai a központi irányelvekkel összhangban, ennek alapján kerültek meghatározásra. Országos program keretében kerül megvalósításra megyénkben a Tiszamenti térség komplex meliorációs fejlesztési programja. A Tiszamenti térség azért került a sürgősségi rangsor élére, mert itt vannak a megye belvízveszélynek legjobban kitett területéig A kiemelt és gyorsított fejlesztésre lehatárolt 24 ezer hektár hatásterület négy termelőszövetkezet / Kisköre, Tiszanána, Sarud, Poroszló / üzemi területeire terjed ki, A megelőző tiz évben itt megvalósított mintegy 100 millió Ft értékű meliorációs beavatko- • zással csak 40-50 %~os rendezettséget sikerült elérni, A belvízveszély ugyanekkor nem csökkent a várt mértékben, mivel a Tisza II. víztárolójának feltöltésével, a gáton kivüi kb. 1000 m-es sávban a talajvíz szintje jelentősen megemelkedett. Emiatt és csapadékos időjárás esető:': a közvetlen és közvetett belvízkárok rendszere o e n jelen tk oz te k„ A térségi komplex meliorációs program célul tűzi ki a területen valamennyi szükséges vízrendezési és talajjavitási munka 1985-ig