MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1982. július 6. - 1982. december 21.

43. doboz 1982. 07. 06. – 1982. 12. 21. - 676. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1982. október 26. - Oldalszámok - 676. őe. 11. o.

- 11 Megnyugtató a helyzet, hogy a megyében az ifjúság neveltségében általában nincs probléma, országosan sincsenek nagyok. De vannak jelenségek, amelyekre oda kell figyelni, pl. munkamorál, munkafegyelem kérdéseire; a kicsit elhibázott követelmény-r szisztéma közrejátszik, hogy liberalizálódott az iskola, megfelelő erőfeszítések nélkül jutnak a jó eredményhez, nem jó persze a maximaiizmus sem. Országos probléma, nem lehetünk elégedettek az ifjúság társadalomismeretével, az állampolgári kötelezettségre való felkészítéssel, a szocializmushoz, a mai társadalmi viszonyokhoz való kötődéssel. Vannak feszültségek, nera az ifjúság belső problémája ez, hanem a nevelés problémája; a mai i generációnak nincsenek olyan történelmi tapasztalatai, mint a szülőknek. Az iskoláztatással kapcsolatban néhány kérdést. Felvetődött a demográfiai hullám. Nagy feladata lesz az állami irányitásnak, a politikai irányitásnak, hogy a lehető legkisebb zökkenővel vezessék át a nemzedéket az iskolarendszeren, hogy ne legyen vesztes nemzedék. Hosszabb távra feladatot jelent az iskolaépítésben, mégha átmeneti intézkedésben is. El kell dönteni néhány alapkérdést, hol vezessük át a generációt, középfokon? Az általános iskolát el kell végezni. Milyen arányokat a középfokon, szakmai képzés, gimnázium. Alaposabb, a megye mozgását figyelembe vevő kérdéséekre kell támaszkodni, önmagában azt a tényt, hogy a szakmunkásképzés volumenében csökkent, nem rainősitené negativnak, nem biztos, hogy az. Azt kell mérlegelni, mi a kivánatos a gazdaság, munkaerő, egész számára. Ez a csökkenő tendencia nem olyan bázison ment végbe, hogy a továbbtanulási arányok csökkentek. A fiatalok egy része bekerült az érettségit adó középiskolába, gimnáziumban. Ilyen szempontból, nem biztos, hogy negativ a kép. Egy vizsgálat tapasztalataiból idézett, miszerint a nehézipari szakmákra képzett fiatalok 41 százaléka 3 éven belül elhagyja a szakmáját, a gépipari szakmában 31 %, a könnyűiparban 30 %, építőiparban 35 %, a mezőgazdaságban 67 %, Olyan speciális, szűk szakmai alapokra képzünk nagy folument, az ifjúság mintegy felét, akikből 3 év után betanított munkás vagy segédmunkás lesz, más területre kerül. Ezek olyan kérdések, amelyeket feltétlenül elemzni kell. Nemcsak azt, hogy mi lesz a 11 %-kal, aki nem végzi el az általános iskolát, de azt is, mi lesz azzal, aki szakmát szerez, vagy leérettségizik. A gimnáziumnál megszoktuk, hogy egy részük nem tanul tovább, úgynevezett fehérköppenyes munkahelyre vár. Ma már a gimnáziumban érettségizetteknek 75 %-a 25 éves koráig diplomát szerez. A technikus képzés szóba került, a munkafolyamat nem haladt annyira előre, ahogyan kellene. A technikusképzés visszaállítása iskolarendszerünkbe vizsgálandó téma, szerepel a kormány programjában. rHevesroSM 1 Levélt^ J