MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1981. január 6. - 1981. június 23.
40. doboz 1981. 01. 06. – 1981. 06. 23. - 627. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1981. január 6. - Oldalszámok - 627. őe. 3. o.
- 3 A felvetések hasznosításán gondolkodni kell. Szerinte akkor tudunk a hasznosulással érdemben foglalkozni, ha pl. a konkrétabb értékelést a járási első titkári értekezleten visszacsatoljuk, szóbahozzuk. Pl. melyek voltak az általános jegyek, amelyek foglalkoztatták az embereket, mire hivjuk fel különösképpen a pártszervezetek figyelmét. A másik dolog: nem lehet szó nélkül elmenni a mellett, ahol változatlanul problémaként merül fel a tagfelvétellel kapcsolatos kérdés. Ahol változatinul azt mondják, hogy nem elég a "keret", hogy nem tudjuk a legkiválóbb értelmiségieket felvenni. Ki kell munkálni és konzultálni, hogy mi a baj és mi a megoldás. A vallásos világnézettel kapcsolatos gond különösen a községek vonalán tapasztalható. Intenzivebben foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hivjuk fel a területen lévő alapszervezetek figyelmét, hogy merjék fel az okokat. Ennek az anyagnak ez nem feladata. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatos megfogalmazáshoz: összefügg ez azzal, hogy a követelmények, feltételek nehezedéséből adódó igények esetleg a vállalatvezetést egy kicsit "elvitte", kevesebb energia maradt a tömegkapcsolat ápolására. Próbáljuk erre felhivni a figyelmet, ahol ez tapasztalható. Barta Alajos elvtárs a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos megfogalmazáshoz szólt. Egyetért azzal, hogy a taggyűléseken sok hasznos javaslat hangzott el. A 2. oldalon szerepel a pártellenőrzés, a kádermunka, stb, ezek a kérdések olyanok, amelyek a párt gazdasági munkájában, de az általános politikai munkában is a további időszakban is fontos kérdések lesznek. Igaz, a gazdasági kérdések az érdeklődés középpontjába kerültek, van nak. Ez jó, a párttagság érettségét mutatja, felelősségérzetét az ország gazdaságáért, az üzem, a gazdasági egység sorsáért. A jelentésben olvasható, hogy több helyen kritikai észrevétel hangzott el a felsőbb gazdasági, politikai vezetés illetően, pl. hogy milyen gyakorisággal jár a termelő helyeker>hogyan találkozik a dolgozókkal, stb. Ahol szükséges, természetesen intézkedni kell. De szerinte nem volna helyes, ha ezt általános tapasztalatként, következtetésként fogadnánk. 3-4-6 ezer fős vállalatok vezetőivel szemben olyan követkelményt támasztani, hogy minden munkahelyen nagy rendszerességgel jelenjen meg, irreális dolog lenne. Fő feladata, hogy elsősorban a vállalat fő kérdéseivel foglalkozzon. Szerinte munkamódszerről, munkastílusról van szó. Ezt pedig ugy kellvégezni a gazdasági vezetőknek, hogy a kettő egymásnak való megfelelése megtörténjen. A felvetés tehát megitélése szerint nem teljesen általánosítható, az ilyen felvetést kritikai észrevétellel kell fogadni és minősíteni. Döntő kérdés, hogy a különböző munkaterületeken vezető pontokon politikai és gazdasági követelményeknek megfelelő vezetők dolgozzanak. A kádermunka tehát a döntő kérdés, ha ezt jól végezzük, ebből kell hogy következzen a munkamódszer, munkastílus javulása. I f«( i •
