MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1981. január 6. - 1981. június 23.

40. doboz 1981. 01. 06. – 1981. 06. 23. - 631. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1981. március 3. - Oldalszámok - 631. őe. 5. o.

n • - 5 Felmerült a nagyüzemi érdekeltség. Tóth elvtárs vetette fel az elmúlt évi vb ülésen, hogy jó lenne, ha beleszámitana a háztáji termelés a mezőgazdasági üzemek termelési értékébe. Megnéztük a jogszabályt, érdeklődtünk. Egyetlen érdekeltsége van a nagyüzemnek ebben: araennyiben ezzel a termelési értékkel magasabb kategóriába billen a mezőgazdasági nagyüzem, akkor a felső vezetés bérezési kategóriája magasabb. A fejlesztéssel összefüggésben semmiféle érdekeltség nincs. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy beszámitódjon ez a termelési érték, de ehhez mélyebb integrációt kell folytatni a háztáji gazdálkodás felé. Ha ez történik, a tsz mélyebb integrációt folytat, meghatározó a mezőgazdasági nagyüzem szerepe, ebben az esetben kiszűrhető a vita, amit Tóth elvtárs az objektiv min*ősitéssel kapcsolatban emiitett. Az a helyzet, hogy kétféle sertés van. Ami háztáji tulajdonban van annak db-számban történik az átvétele. Szerinte a 2o kg tűrésen belül át lehet adni a sertést. A másik fajta sertés, amely a tsz tulajdonában van, de a háztájiba van kiadva bérhizlalásra. Tóth elvtárs emiitette, hogy jó lenne, ha nem objektiv minősitéssel vennék át ezeket. A kérdés ugy merül fel, szabad-e olyan ösztönzést adni, olyan szabályozót kialakitani, amely nem a minőségi termelés irányában hat. Az objektiv minősitést a minőség javitása miatt vezettük be. A husipari vállalatnak önállósága van ebben, az a véleményünk, az a jó, ha minél több sertést objektiv minősitéssel vesz át. A mezőgazdasági nagyüzemnek megvan a lehetősége arra, hogy ne kerüljön szembe problémával. A füzesabonyi állami gazdaság pl. szerződött a husipari vállalattal, de a háztájival csak az állami gazdaság tartja a kapcsolatot. De van tapasztalat a szal<6soporton keresztüli értékesítésre is. Szólt arról, hogy a bérbeadás vonatkozásában szeretnénk előbbre lépni. A társadalmi hatása nem elhanyagolható ennek. Ez az a formula, amikor a nagyüzem is és a háztáji gazda is sajátjának érzi az állatot, nem mindegy ugyanis, hogy pl. hány liter tejet ad, és a nagyüzemnek sem mindegy, hogy mennyi felárat kap. Az érdekeltség tehát mindkét részről megvan. Másik uj kezdeményezés a ZÖLDÉRT-től indult az ellátás javitására. Un. háztáji boltokat alakitott ki különböző községekben, háztáji gazda portáján lévő létesítmények igénybevételével értékesitik a különböző áruféleségeket. A ZÖLDÉRT ellátja ezeket a boltokat takarmánnyal, műtrágyával, primőr áru esetén majd zöldséggel, gyümölccsel, 1-4 % jutalék ellenében a háztáji gazda ezeket értékesiti. Nagy előnye, hogy nem kötött nyitvatartási időben üzemelnek ezek, hanem ha szükséges, akár este is oda lehet menni áruért. A megyében jelenleg 16 ilyen háztáji bolt működik, a hevesi járásban ebből 6, más megyében 2 és még szeretnék bőviteni ezt a kört. A feladatokra vonatkozóan két gondolatot emiitett, amit kiemelten kell kezelni: a termeltetés tervszerűbbé tétele, előbbre lépni a területi szakosításban, amennyire lehetséges. Nem egyszerű és könnyű ezen kérdésnek a megoldása, mégis, ha lehet lépni kell. A felvásárlás gondjai is enyhülnének ezzel. Mert pl. ha egy kertszövetkezetnél meghirdetik, hogy szőlőátvétel van mondjuk vasárnap, és azt átveszik, elszállítják es fizetnek érte, az kedvező lenne. , N^vei áiiag^ef 7 I Levsüár