MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1981. január 6. - 1981. június 23.
40. doboz 1981. 01. 06. – 1981. 06. 23. - 630. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1981. február 17. - Oldalszámok - 630. őe. 9. o.
- 9 Most olyan tér van ezen a területen, hogy a rosszabb körülmények között lévők jobb munkát végeznek, mint itt. A környezet is adott volna, a Gárdonyi Múzeum, az őspark, ahol találkozót, baráti összejövetelt lehetne szervezni, biztosítani a művészek számára. Olyat, mint amilyen valamikor Egerre jellemző volt. A főiskolán folyó tevékenység pozitiv, próbálja elensulyozni a problémákat. Nagy gondja Egernek, hogy nincs művelődési háza. Ami volt az 2oo éves és életveszélyes. Tudomásunk szerint az V. ötéves terv végén, a VI. ötéves terv elején kellett volna indulni az újnak, ebben az ötéves tervben tervezésre van 1-2 millió forint. Az uj ház megoldana olyan problémákat, mint kiállitási terem és más és lenne a városnak, járásnak és megyének is művelődési háza. A Rudnai terem az ország szinte legjobban működő terme volt. A régi hely átalakitásra kerül, hogy funkcióját jobban elláthassa. A jelenlegi elhelyezés is azon az utón, a Széchenyi utcán van, de szükségmegoldást jelent csak. A volt minorita rendház - a Dobó téren, melyben a két ktsz van megvásárlása bizonyos összegekkel, megoldaná a megyeszékhely múzeumi elhelyezésének problémáját. Véleménye szerint megfelelő párt és tanácsi, művészeti irányítással a megyében élő művészek összefoghatok ós megfelelő irányba terelhetők, meg kell találni azt az embert vagy embereket, aki a művészeti életben dolgozik és él és irányitani tud. Fekete Győr Endre elvtárs a jelentésben foglaltakkal egyetért. Megitélése szerint a megyében élő képzőművészekkel való foglal/ kozóst - más megyékhez viszonyitva -, a megtett intézkedéseket jónak kell itélni. Egyetért Kiss elvtárssal, az alapvető problémák ott jelentkeztek, hogy az itt dolgozó és élő festők között nem volt egyéniség, akinek tevékenysége, munkássága irányitólag hatott volna a többire. Nem voltunk képesek összehozni az itt dolgozó festőket, hogy egységet alkotva tudtak volna dolgozni. A főiskolai irányzat Nagy Ernő és Kishontyék, ezen festők gondjait - ahogyan Schmidt elvtárs is emiitette, a város megoldotta. Amikor felvetődött, hogy uj művész lakásokat hozzunk létre, az volt az elgondolás, hogy a fiatal művészek tudnak majd "életet" hozni az itteni művészeti életbe, megvan a lehetőség arra, hogy rajtuk keresztül olyan élet alakuljon ki, amely a megye képzőművészeti tevékenységét meghatározza. A muzeumokkal kapcsolatban felmerült kérdés jogos. A megye múzeumi szervezete a közművelődés terén meghatározó tudott lenni, jelenleg is az. Sokat fejlődtek a muzeumok. A gyöngyösi múzeumra utalt, mely a vadászati kiállitás megteremtésével nagyot lépett előre, olyan lehetőséget teremtett, mely a művészeti élet szempontjából rendkivül nagy jelentőségű. A Hatvani Galéria szerepe is pozitivan értékelhető. .—-—i
