MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1978. július 11. - 1978. december 27.

35. doboz 1978. 07. 11. – 1978. 12. 27. - 568. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. október 31. - Oldalszámok - 568. őe. 13. o.

- 13 ­Az 1975-ös határozat szóba került a megyei első titkári érte­kezleten, a megyei titkári, osztályvezetői értekezleten, eliga­zitáson. Nem merült fel ilyen probléma. Az 1970-es határozat szerint a rendszeresen kézhezkapott kereset az alap. Az 197l-es - Titkárság elé került - jelentés azt mondja, hogy idő­közben bizonyos jövedelem-részek rendszeresekké váltak, pl. nye­reség-prémium. Uj határozatot ekkor nem hoztak. Az 1972-es határozat a nyugdijasokkal foglalkozik, azt mondja, hogy mint nyugdijas nem fizethet több tagdijat, mint aktiv dol­gozó korában. Csak az 197o-es határozatot vitatjuk? Elmondotta, hogy az előző években 12-13 %-os volt országosan a felfutás, olyan körülmények között, amikor 4-5 %-os volt a bér­felfutás. Az 5 %-os felfutás k hozta a 12-14 %-ot. Erre az évre 10 %-ot terveztek országosan, de 14,5 -1476lesz a várható telje­sités. Azért sem terveztek 14-es, hogy nem akartak biztatni a pénzhajszolásra. Az 1975. októberi határozat a mérvadó, ha ezt betartjuk, minden további nélkül hozni tudjuk a 15 %-ot. Hogy a két osztály miért nem foglal állást? Az az elvtársak vé­leménye, hogy ez a határozat világos, állásfoglalásra nincs szükség. Az az instrukció, amire Virág elvtárs hivatkozott, összhangban van a 7o-es, 71-es, 72-es határozattal. Furcsa, hogy csak a 7o-esr hivatkozik. Virág Károly elvtárs szólt arról, hogy az előző napirenden sze­replő jelentésben benne van, hogy a megyei bizottságon érvény­ben van 568 határozat. Ezek dátumát nem idézte, ezért nem tudja idézni a Varga elvtárs által emiitetteket sem. Mi is. az utóbbi határozatra hivatkozunk, amelyben értesitenek, hogy a Titkárságnak ilyen határozatai változatlanul érvényben vannak, amelyek meghatározzák, hogy mi az, amit nem kell szá­mitani az átlagkeresetbe. Hogy min és meddig vitatkozunk? A párttagság azon vitatkozik, ami a kezében van. Szerinte a Központi Bizottság osztályainál kellene rendet terem­teni. Mondanivalóját a KB-nál - mint megyei titkár - kapott instrukciók alapján volt kénytelen elmondani. Nem vonja kétségbe, hogy 1979-végén a tagdíjfizetés terén 10-15 %-os növekményről adhatunk számot. De az elmondottakat szerinte el kellett hogy mondja. Volt a gyöngyösi eset, amely a KB-hoz eljutott és volt nagyon sok, ami nem jutott el sehová és ilyen problémákat rejt. Schmidt elvtárs a kérdése során máris utalt hasonlóra. Ilyenekkel is számolni kell, ha irányelveket határo­zunk meg egy költségvetésben. l LevéUár_J

Next

/
Thumbnails
Contents