MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1977. július 12. - 1977. december 27.

33. doboz 1977. 07. 12. – 1977. 12. 27. - 541. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1977. november 25. - Oldalszámok - 541. őe. 28. o.

- 28 ­A viszonylag kedvező helyzet alakulásában a társadalmi összefogá­son tul jelentős szerepe van a belügyi és igazságügyi szervek mun­kájának, a felderités javulásának is. Ezzel együtt is vannak gond­jaink. A fejlődés nem mindenütt egyenletes és töretlen. Annak ellenére, hogy a bűnözés a megyében a stagnálás jellemzi, évente 2300-2800 bűncselekmény fordul elő. Ezen belül a bűnözés szerkezetében hullámzások, arány-eltolódások tapasztalhatók. Az elmúlt évben az országos átlagtól jóval nagyobb arányban növeked­tek a bűncselekmények. Nem csökken a kivánt ütemben az erőszakos, garázda jellegű bűnözés. Emelkedik a közelekedéssel összefüggő bűncselekmények aránya is. Az ismertté vált bűnelkövetők száma viszonylag változatlan, évi 2000 körül mozog. Magas közöttük a büntetett előéletűek aránya./15 % A visszaeső bűnözők száma ellenőrző és korlátozó intézkedéseink hatására enyhén csökkent. A társadalmi összefogás eredményeként a fiatalkorúak részvétele a bűnözésben 8,8 %, ami az országos át­lag alatt van. Ugyanakkor magas a cigányfiatalok aránya a bűnel­követők között, ami a társadalmi nevelés és védelem fokozását in­dokolja. Az alkohol szerepe a bűnelkövetőknél továbbra is magas. A bűnözés szerepét, szerkezetét érintően 4 kategória kiemelését tartotta fontosnak: 1. az állam elleni és politikai jellegű bűnözés: Az államrendünk szilárdságát jelzi, hogy a megyében a politikai jellegű bűncselekmények száma hosszú idő óta minimális, az összes bűnözésen belül jóval az 1 % alatt van. Évenként 8-10 izgatás for­dul elő, főleg szóban, részben Írásban és ráutaló magatartással elkövetett zászló- és dekorációtépés formájában. Ezek társadalomra veszélyessége alacsony fokú. Az elkövetők többsége alacsony művelt­ségű, fizikai dolgozó, akik vélt sérelem és főleg ital hatására követik el a bűncselekményt. Az utóbbi időben a zászló és dekoráció rongálásokban gyakoribb a politikailag kiforratlan, meggondolatlan, garázdaságra hajlamos fiatalok részvétele is. 2. vagyon elleni bűnözés. Az összes bűncselekmények mintegy 55-60 %-át teszi ki. Ezen belül mintegy 40 %-a társadalmi tulajdont, a többi személyi tulajdont károsit. 1976-ban mindkét kategóriánál erőteljesebb emelkedés volt. A társadalmi tulajdont kárositó bűncselekményeknél kedvező, hogy különösen nagy kárt /500 ezer forintot/ okozó bűncselekmény az utóbbi években nem fordult elő, az ilyen bűncselekmények mintegy 80 %-a 5000 Ft-on aluli kárt okoz. A vagyon elleni bűncselekmények alapvető oka mindként tulajdonfor­mánál a munkanélküli haszonszerzésre való törekvés. A társadalmi tulajdont kárositók többsége rendezett körülmények között él, anyagi viszonyaik lehetővé tennék számukra a jogilag és erkölcsileg egyaránt megfelelő életvitelt. Ennek ellenére vagyonuk, jövedelmük illegális növelése érdekében harácsolási motivációkkal követik el a bűncselekményt. 1 Levéltár J

Next

/
Thumbnails
Contents