MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1976. július 13. - 1976. december 28.

31. doboz 1976. 07. 13. – 1976. 12. 28. - 513. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1976. október 19. - Oldalszámok - 513. őe. 12. o.

- 12 Poden Gyula elvtárs /KB IMKO/ szerint az a tény, hogy ilyen téma került a végrehajtó bizottság elé és ebből bizonyos intézkedések születnek, abban az irányban visz, hogy nagyobb rend legyen ezen a területen, mint eddig volt. Jó lett volna, ha a vb tagok a tevékenység pozitisrumáról is szóltak volna. Arról, hogyan alakult ki, mit takar ez az épitőipari szervezet. Ha azt nézzük, hogy a mezőgazdasági építkezéseket nem vállalta senki, ki épitette volna fel ezeket, és ezek megépültek, akkor ezt mint pozitivumot kell értékelni. A másik dolog, közelités, hogy Heves megyében sok a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági tsz, ezeknél a kiegészitő tevékenység - legyen az épitőipari vagy más - az ott élő termelőszövetkezeti tagok foglalkoztatásában, életszínvonalának emelésében szerepet játszik. Ha ez 3o-4-o %-os tevékenységet tesz is ki, támogatni kell. Vigyázni kell arra, hogy ezen határozat végrehajtása nyomán nehogy abba az irányba toljuk a szövetkezeteket, hogy megszüntessék ezt a tevékenységet. Abban az irányban segitsünk, hogy a meglévő hiányosságokat szüntessék meg és még gazdaságosabban működjenek ezek az épitőipari szervezetek, erre a tevékenységre országosan és megyeileg is szükség van. Vaskó Mihály elvtárs egyetértett Poden elvtárssal abban, hogy helye van ennek a tevékenységnek, szükség van erre, a pozitiv oldalról elismeréssel kell szólni. Hogy került ide ez a napirend? Azért került ide, mert néhány konkrét esetben azt tapasztaltuk, hogy a termelőszövetkezeti épitési tevékenység körül nem kis, hanem nagy gondok vannak. Tájékozódni akartunk a helyzetről, hogy megtegyük a megfelelő intézkedéseket a meglévő problémák megszüntetésére. Az volna a jó, ha a megyében a termelőszövetkezeti épito szervezetek több munkát képesek volnának elvégezni, mint ami| végeznek. Miért? Tudomásul kell vennünk, hogy mezőgazdasági épitési beruházásokra ipari, épitőipari vállalatokat megszerezni rettenetesen nehéz. Amikor azt mondjuk, hogy el kell ismerni a pozitiv tevékenységet, akkor arra is gondolunk, hogy ha lehet, növelni kellene a kapacitást, éspedig a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. A gondok mellett arra is figyelni kellene, hogyan lehet ezt a kapacitást növelni, de ezen tul meg kellene nézni, hogy a munkájukhoz szükséges eszközök megszerzésében hogyan'tudnánk jobban segiteni. Azzal is érdemes lenne foglalkozni, hogy falun a kislakásépitést mint szolgáltatást, vagy közületi épitkezést pl. tantermek épitését tudnák-e végezni. TuHjuk, hogy ez egyáltalán nem megoldott. A kérdés másik része, hogy önkritikusnak kell lenni, tárgyilagosnak, nem a népi ellenőrzést látni a dologban, hanem a helyzetet, e körül a tevékenység körül vannak súlyos problémák. Miben, miből keletkeznek? Abból, hogy a termelőszövetkezeti vezetőségek az épitőipari tevékenységgel - ahogy ez a jelentésben is van - nem sokat törődnek. A szervezés, a tervszerű munkaellenőrzés, a végzett munka nyilvántartása és értékelése a szövetkezetek döntő többségében a vezetőségek részéről szinte egyenlő a nullával. Ez a szövetkezeti veeetés nemtörődömségét, felületességét, hanyagságát mutatja és ezen a helyzeten változtatni kell.