MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1972. november 8. - 1973. május 22.

24. doboz 1972. 11. 08. – 1973. 05. 22. - 415. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1973. január 30. - Oldalszámok - 415. őe. 26. o.

H J - 7 Figyelmet érdemel megyénkben a takarékszövetkezetek hitelezési tevékenysége. A megye takarékszövetkezeti mozgalma ugyanis az elmúlt 15 év alatt jelentős fejlődést ért el* 1972* végén megyénkben 24 takarékszövetkezet működött, taglétszámuk 61*154 fő, vagyis a működési terület lakosságának 27,4 %-a* A befizetett részjegy alap meghaladja a 7 millió Ft-ot. A takarékszövetkezetek sokrétű tevékenysége közül alapvető a betétgyűjtés és a tagok hitelszükségleteinek kielégitése. Utóbbin keresztül jelentős segitséget nyújtanak ahhoz, hogy a tagok fejlesszék háztáji és kisegitő gazdaságaikat, gépesitsék és korszerűsítsék háztartásaikat* A takarékszövetkezetekben elhelyezett betétállomány december 31-én 447 millió Ft volt, amiből 73 millió Ft a múlt évi növekedés. A kölcsönállomány közel 159 millió Ft-ot ért el. Növekedési üteme 1972-ben kissé lelassult, miután a 29/1971* PM* sz. rendelet megszüntette a szabad kölcsönalapok takarékszövetkezetek közötti átcsoportosítását* Szeretném megemliteni a hitelezés 1973 évben várható irányaitt A hitelpolitikai irányelvek lényegében nem változtak, csupán néhány olyan kiegészítésre került sor, amellyel a hitelezés az 1973 évi népgazdasági tervhez való megfelelő kapcsolódást biztositja* Bővült a hitelpolitika azzal az előirással, hogy uj kapacitás létesítésére, vagy a meglévő kapacitások bővítésére irányuló hitelkérelmek esetén az ágazatilag illetékes minisztertől véleményt, illetve nyilatkoziatot kell kérni arról, hogy az adott ágazatban nincs-e kihasználatlan kapacitás, vagy nem lehet-e a beruházást a meglévő kapacitások más módon történő növelésével - pl* műszaki szervezési intézkedéssel - megtakarítani. Az eddiginél is nagyobb támogatást szeretnénk nyújtani több gazdálkodó szerv közös beruházásához, továbbá az alacsonyabb épitési igénnyel járó fejlesztésekhez, valamint devizahelyzetünket javitó fejlesztési célok megvalósításához. Az iparban elsősorban továbbra is az alacsony épitési igénnyel járó fejlesztéseket lehet hitelből finanszírozni* Az élelmiszergazdaságban a múlt évinél több lehetőség nyilik hitelezésre, amiatt, hogy a régebben folyó épitési beruházások cskknem kivétel nélkül befejeződtek* Előzetes felméréseink szerint a hitelpolitika által is ösztönzött célokra a mezőgazdaságból 9o-loo millió Ft-os hiteligény várható. j Heves megyei 1 Levéltár \