MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1972. január 4. - 1972. október 24.

23. doboz 1972. 01. 04. – 1972. 10. 24. - 403. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1972. augusztus 29. - Oldalszámok - 403. őe. 9. o.

Dr. Sipos látván elvtárs a jelentést jónak tartja, mert össz­hangban van az MSZMP X. kongresszusának határozatával. A je­lentés elkészítése előtt felmértük irodalom és művészet­politikánk Heves megyei helyzetét. Megállapíthatjuk, hogy a megye művészeti élete gazdagodott amellett, hogy a lehetőség­től elmarad. Szerény előrelépés történt és ez is már figyelem­re méltó. A fejlődés megmutatkozott abban is, hogy a Lenin­centenáriumra Kishonthy Jenő külön Lenin-sorozatot állitott ki. A megye párt- és állami vezetése, az állami és tömegszervek sok segitséget adtak az alkotómunkához, előlegezték a bizalmat. Az igényt megfogalmaztuk: a szocializmus épitésének ügye hassa át a művészet munkáját, mert a tömegek érdeklődése is növekszik ezzel párhuzamosan. A lehetőségeknek megfelelően folytatni kell az alkotók támogatását, segitse ezt a munkát a hiteles és körül­tekintő kritika is. Az egész munkában jobban kell támaszkodni a kulturális közvéleményre és a párt közvéleményére is. A művé­szeti munkánál el kell mondani, hogy a Tanárképző Főiskola érdeme a kifeléfordulás, aminek gyakorlati eredménye a tanszékek tevékenységén mérhető. A Zenei Tanszék kifeléfordulása a többi­ekhez viszonyítva gyengébb, ezért szükséges Szűcs elvtárs intézkedése, á A szinház helyzetét nem kell dramatizálni, a szinház vezetői­nek véleményünket megmondtuk. Várható, hogy Miskolc Városi Tanácsával is tovább javul az Összhang. A minisztériumi és egyéb viták után a mi segítségünkkel az egri szinház fejleszté­sét lehetségesnek tartják a szinház vezetői. Javasolja, hogy a feladati résznél a szinházról szóló határozatot módosítani kell. Hangsúlyozni kell, hogy a jelenlegi szervezeti kereteken belül váljon a szinház Eger és Heves megye szinházává. Dr. Szűcs László elvtárs hozzászólásában Seres Jánosnak véle­ményét is elmondja. Heves megye párt- és állami vezetői sokat törődnek a megyében élő művészekkel, tehát nem a támogatásban van a hiba. Kevés aktiv elismert képzőművésze van a megyének, ami magyarázható azzal is, hogy Miskolc és Nógrád között hely­zetünk nehéz. Megyénkben nincs képzőművészeti iskola, a Tanár­képző Főiskolának nem feladata művészek képzése. Erősen érző­dik olyan jelenség, hogy induló művészek hamar pnzre akarják művészetüket váltani. Nálunk ez generációs probléma is, mert vannak fiatalok, akik magukat művésznek vallják, emellett több idős művész van, akik már nem tudnak aktiv munkát végezni. Az esetben tudnánk előre lépni, ha segítenénk a művészek le­telepítését. A megyei művelődésügyi osztálynak javasolja, hogy élőbb kapcsolatot alakitson ki Seres Jánossal. Szerinte nem az Ének-Zene Tanszék gátolja a munkát, hanem Rezessy László sze­mélyében kell keresni a hibát. Rövidesen nyugállományba vonul és akkor a jelentkező hiányosságokat meg tudják szüntetni. Javasolja, hogy a jelentésben változtassanak a megfogalmazá­son, mert a tanszék 11 oktatójából 9-en más területen is ko­moly munkát végeznek. I Heves megyei f I Levéltár

Next

/
Thumbnails
Contents