MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1971. március 2. - 1971. december 21.

22. doboz 1971. 03. 02. – 1971. 12. 21. - 378. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1971. augusztus 31. - Oldalszámok - 378. őe. 47. o.

- 3 • az árkiegészítés javára. A központi elvonás - nyereségadó - szintén növekedést mutat. Legjelentősebb növekedést e téren a bérfejlesztési adó jelenti. Gazdálkodó szerveink a rendelkezésükre álló anyagi eszközökből növekvő mértékben valósítottak meg béren kiviili juttatásokat. Jelentősen növekedett a szociális, kulturális, sport, üdültetési, gyermekintézmény fenntartási és munkásszállítási kiadás, valamint a lakás- % építési támogatás. Az emelkedés mértéke meghaladja a jövedelmek növekedésének ütemét. Természetbeni juttatást több gazdasági egység ad dolgozóinak, mint pl. a bányászat, erdőgazdaság, stb., a többi szer^ vek elősegítik alkalmazottaik vásárlását saját termékükből. Ugyanakkor nem folytatott szerencsés ösztönzési politikát e téren a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, hiszen olyan esetekben is fizetett különélés! dijat, amikor naponta hazaszállította dolgozóit. Az elmúlt három év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy nagymértékben növekedett vállalataink gazdálkodási önállósága. Kivételt azon gyáregységek képviselnek, amelyeknél még nem alakították ki 1970-re sem a megfelelő vállalati belső mechanizmust. Megyénk önálló vállalatai, mezőgazdasági üzemei igyekeztek kihasználni a kötöttségek megszüntetését és tartós kooperációs kapcsolatok ki^^ építését szorgalmazták. Az önállóság megnövekedése pozitívan hatott a termékösszetétel és termelésszerkezet változásra, amely közvetlenül is befolyásolja az életszínvonalat. Az 1971• január 1-től érvényben lévő szabályozókkal kapcsolatban megállapítható, hogy a gazdálkodó egységeknél kedvező hangjulatot váltott ki néhány módosítás. Ezek a következők: növekedett a bérszorzó; átcsoportosítható a részesedési alap egy része a fejlesztési alapba; néhány iparágban teljes egészében visszamarad az amortizáció; nem közvetlenül a fejlesztési alap terhére kell fizetni a kommunális adót; a bérfejlesztési szorzó bevezetése; a bérfejlesztés egyszeri adóztatása. Negatív hatású az az intézkedés, hogy a fejlesztési nyereségrész csökken. Az első félévi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyvállalatok, valamint az országos vállalatok megyei egységei kisebb mértékű bérfejlesztést szándékoznak és tudnak végrehajtani, mint a.z önálló kis- és középvállalatok.