MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1971. március 2. - 1971. december 21.
22. doboz 1971. 03. 02. – 1971. 12. 21. - 370. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1971. április 27. - Oldalszámok - 370. őe. 30. o.
I Heves megyei! A kiegészítő tevékenység alkalmazottai gyakran idegenek. Előéletük ismeretlen volta esetenként bizalmatlanságot kelt a tagságban és nehezíti az eredményes személyzeti munkát. A problémák ellenére a tsz-ek kiegészítő tevékenysége továbbra is fejlődik. Ennek oka az alaptevékenységnél jelenleg nagyobb és biztonságosabb jövedelmezőség. Az -utóbbi 3 évben a ledolgozott munkaidőnek 8-lo %—a. jutott a kiegészítő tevékenységre, az árbevételből pedig 24-3-1 $-ban részesedtek, A kiegészítő tevékenység elsődleges célja jelenleg nem annyira a tagság foglalkoztatásáét nalc növelése, hanem a szövetkezeti nyereség emelése. II. A kiegészítő tevékenység pártellenőrzése és iránvitása . A szerzett tapasztalatok és a lefolytatott vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy a pártlapszervezetek ellenőrző és irányító munkája a kiegészítő tevékenység területén az esetek többségében biztosított. A tevékenység szervezését és beinditását alapszervezeti vezetőségi üléseken megtárgyalják. A kiegészítő ^* üzemág vezetője kinevezésének jóváhagyása az alapszervezet illetékességébe tartozik, és az él is ezzel a jogával. A kiegészítő tevékenységnek szinte minden üzemágban dolgoznak párttagok, akiktől a pártszervezet a szükséges információkat megszerzi és akaratát tudja érvényesíteni. Az alapszervezetek általában rendszeresen beszámoltatják a gazdasági vezetőket a kiegészítő tevékenységről. Nagy segítséget nyújt nekik ehhez az 1967. évi III, tv. és a kiegészítő lo25/969. Korm, határozat. Nehezíti az ellenőrzést és az irányítást az, ha kimondottan ipari jellegű tevékenységről van szó, ami nem csatlakozik közvetlenül az alaptevékenységhez. A párttagok kellő ismeretek és tapasztalatok hiányában nem tudják az ellenőrzést, irányítást hatékonyan gyakorolni, ami több esetben komoly problémákat okozott. /Pl. az egri Rákóczi tsz esete/. A pártalapszervezetek több esetben kezdeményezőén léptek fel a gazdaságvezetés felé, a kiegészítő üzemági vezetők cseréjével kapcsolatban,
