MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1970. július 7. - 1971. február 22.

21. doboz 1970. 07. 07. – 1971. 02. 22. - 357. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1970. november 10. - Oldalszámok - 357. őe. 38. o.

-3­és kiegészítette ezt a sort Capek-Kohout: Harc a sza­lamandrákkal cimü darab ősbemutatója is. Egy évad mű­sorában 5 ősbemutató soknak bizonyult, nem érte el azt a hatást és eredményt, amelyet vártak sem művészi ki­vitelezésben, sem a közönség érdeklődésének fokozása ­ban. Az 1967/68-as sziniévadban már a klasszikus müvek al­kották a műsorterv gerincét. Móricz, Shakespeare, Schiller, Trenyov darabjai közül igazán nagy művészi sikert a Ljubov Jarovája ért el. Elég egyenetlen volt az előadások művészi színvonala is, hiszen a Dunapar­ti randevú nagyon alacsony színvonalon került bemuta ­tásra, a Bankrablás olasz módra c. Fayad darab megbu­kott. A ciklikus műsorterv programjaiba bekerültek olyan ^p darabok is, éppen e rendszerhez való merev ragaszkodás miatt, amelyek nem találkoztak a közönség véleményével, sőt sok esetben - arisztokratikus jellegük miatt - szű­kítették a meglévő közönségbázist is. így egy idő után az akkori müsorpolitika következtében a közönség las­san elmaradt a színháztól, a látogatottság erősen csök­kent . A színház vezetése időben felismerte a műsorpolitikai hibából keletkezett veszélyeket és elhatározta, hogy következetesen megvalósítja egy jó értelemben vett népszínház kialakítását. Felismerték azt is, hogy a két város lakosságának különböző jellege lényegesen kisebb problémát jelent a müsortervezésben, mint aho­gyan ezt feltételezték: lényegében, vagy nagyon kis eltéréssel azonos igényű mindkét város közönsége. A • feladat tehát nem más Miskolcon és Egerben, a két vá­rosnak egy színháza van, egy együttesnek kell kielégí­teni mindkét közönség igényét ugy, hogy a müsorpoliti­ka kialakításában egy lépéssel járjon a színház az általános igény előtt, arra fejlessze fel közönsége Íz­lését és Így töltse be a színház a tudatformáló és ne­mesen szórakoztató feladatát. A népszínházi koncepció - a népszerűségre való beval ­lőtt törekvés mellett - természetesen nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy a darabválasztás, műsortervezés, kiállítás, játékstílus kialakításában a legmodernebb színházi irányzatok is szerepeljenek. Az 1968/69-es mű­sorterv kialakításában a színházat hármas célkitűzés vezette: egyrészt olyan darabokat tűztek műsorra, ame­A Iveknek— eszme1 s é ge egyértelmű, mondanivalójá*háládó\" V másrészt közérthetőéit - cselekményükben és mondaniva ­f lójukban egyértelműek, formájukban is áttekinthetőek,­igazi emberközpontú drámai müvek, amelyek megtalálják az utat a kevésbé pallérozott néző érzelmi és értelmi világához, harmadrészt arra törekedtek, hogy népszerű­vé tegyék a színházat és azáltal a közönség legszéle­Heves megyei levéltár

Next

/
Thumbnails
Contents