MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1970. július 7. - 1971. február 22.

21. doboz 1970. 07. 07. – 1971. 02. 22. - 348. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1970. július 7. - Oldalszámok - 348. őe. 26. o.

hatására 1968-ban az ipari és épitőipari vállalatok több mint hatszoros, I969. évben több mint hétszeres alappal rendelkeztek, mint 19S7-ben. A mezőgazdasági üzemelőiéi az első lépcsőben végrehajtott árrendezés a 9 %-os árszinvonal emelése elsősorban a mezőgazdaságon belüli árarányok rendezésére /amortizációs alap/ szolgált, A vállalatoknál, üzemelőiéi visszamaradó amortizáció jelenleg még nem biztositja a dinamikus szintentartás megvalósítását, A képződött fejlesztési alap 3o-4o %-át forditják pótlás, illetve szintentartó beruházásokra. A második lépcsőben megvalósitott áremelés során az export ™ és a lakosság ellátásában szükségszerűen jelentkező husprogram megvalósítása állt. A mezőgazdasági termékek árának emelkedésével egyidőben a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő ipari termékek ára is emelkedett /műtrágya, növényvédő szerek, üzemanyag, stb./. így a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának két lépcsőben történő rendezése is csak részben csökkentette az ipari és a mezőgazdasági termékek között kialakult árdiszparitást. A mezőgazdasági üzemeknél az adórendszer változtatására az üzemek közötti differenciálódás csökkentése miatt volt szükw ség. Legjelentősebb intézkedésnek számit a földadó differenciált alkalmazása, valamint a jövedelem felhasználását szabályozó /regulativ adó/ bevezetése. Ez a jövedelem elvonási rendszer - megítélésünk szerint nem csökkentette eléggé a mezőgazdasági üzemek közötti differenciálódást több ok miatt: - az uj mechanizmus kezdetén eszközellátottság szempontjából nem azonos feltételek között indultak. - növeli a differenciáltságot a beruházásokhoz biztosi^ tott ártámogatási rendszer automatizmusa. | Heves megyei] I levéltár j