MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1969. július 1. - 1969. december 16.
19. doboz 1969. 07. 01. – 1969. 12. 16. - 327. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1969. szeptember 9. - Oldalszámok - 327. őe. 14. o.
5» A rövidített munkaidő bevezet6céne k egyéb általános tapasztalatai. A munkaidő-csökkentés gyakorlati alkalmazásánál - az építőipar és szolgáltatóipar kivételével - általánosnak tekinthető a kéthetenkénti szabad szombat bevezetése. Az élelmiszeriparban - a szakmai sajátosságoknak megfelelően 7 az un. szezonális munkaidő-csökkentést alkalmazzák. így pl. a konzerviparban februártól- júliusig minden hét szombatja szabad. Az építőiparban a 44 órás munkahetet ugy biztosítják, hogy a téli időszakban 36~4o órát, nyáron pedig 46-48 órát dolgoznak hetente. A szabad szombatok általában a hónap páros heteire ^ esnek, kivételt képeznek a karbantartó-részlegek, ahol helye™ sen a páratlan hét szombatja a szabadnap, A közlekedési ágazatban csupán a karbantartó-részlegeknél vált lehetségessé a rövidített munkaidő bevezetése. Az ágazat egyéb területein alapvető körülménykánt kell figyelembe venni, hogy a közlekedésben dolgozók jelentős részénél jelenleg osak "túlmunkaidő"-csökkentésről lehet szó. Azonban a közlekedési ágazatban az anyagi és technikai feltételek hiánya ezt is gátolja. Nehezíti az előrehaladást a fuvaroztatók magatartása is a hétvégi szállítások elhanyagolásában. A kereskedelmi válA lalatoknál a jelenlegi törvényes munkaidő heti 48 óra. A szövetkezeti iparban jelenleg a dolgozók 55-6o %-a dolgozik csökkentett munkaidőben* A szövetkezeteknél helyes gyakorlat van kialakulóban, mivel a lakossági javítás-szolgáltatást végző részlegek a hétfői napokon veszik igénybe a szabadnapokat « Általános tapasztalat, hogy az egészségre ártalmas munkakörökben, ahol a munkaidő-csökkentés bevezetése előtt heti 42, illetve 36 órát dolgoztak, a napi munkaidőt tovább nem csökkentették, hanem plusz szabadnapot biztosítottak.
