MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1968. július 2. - 1968. december 29.

17. doboz 1968. 07. 02. – 1968. 12. 29. - 305. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1968. november 19. - Oldalszámok - 305. őe. 31. o.

összhang, mig a termelés műszaki állapota /elhelyezés, tartástechnológia/ nem kielégítő, hogy még mindig kevés az üzemekben az állattenyésztési szakemberek és szakmunkások száma. X* Az egyes állattenyésztési ágazatok eredményeit a tenyésztés és termelési tendenciákat vizsgálva az alábbiakat állapithatjuk meg: Szarvasmarha-tenyésztés A szövetkezeti gazdaságok közös szarvasmarha állománya 1967* f VTI. 1-től 1968. VI. 3o-ig 3.952 db-bal lo,5 %-kal /országosan 8,1 %-kal/ növekedett. A tehénállomány 8 %-kal /országosan 6,8 %-kal/ ugyancsak növekedett. A növekedés főleg a háztáji szarvasmarha-állományból történő felvásárlásra vezethető vissza. A közös gazdaságok 2.466 db-bal több vegyeskoru és ivaru szaiv vasmarhát vásároltak fel, mint az előző év azonos időszakában* Az év első felében mutatkozó kritikus takarmánykilátás fokozta a piacon, főleg a háztáji gazdaságokban lévő szarvasmarha kinálatot. A háztáji gazdaságok csökkentették a nőivarú állatok tenyésztésbe vételét és termékenyítését. Az előző év azonos időJ| szakához képest több mint l.ooo db-bal kevesebb nőivarú szarvasmarhát termékenyítettek. Ez a tendencia a közös gazdaságokra nem jellemző, mivel itt 506 db-bal több a termékenyítések száma. Az Állatforgalmi Vállalat az első félévben 7*749 db vágómarhát vásárolt fel 1*569 db-bal többet, mint az előző év azonos időszakában. A szerződéses pozició alapján előreláthatólag kb. 3.000 db-bal töob szarvasmarha kerül kivágásra, mint amennyit terveztünk. A háztáji nőivarú állomány termékenyítésénél mutatkozó bizonyos érdektelenség, ugyanakkor a tervezettnél lényegesen nagyobb arányú kivágás maga után vonja a szarvasmarhaállomány jövőbeni csökkenését.