MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1968. július 2. - 1968. december 29.
17. doboz 1968. 07. 02. – 1968. 12. 29. - 299. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1968. augusztus 27. - Oldalszámok - 299. őe. 55. o.
Az 1028-as Kormányhatározat hatására több beruházási colban tapasztalható visszaesés* Ezek közül említésre méltó, hogy a szőlőtelepítés teljes egészében a borszőlő irányába tolódott -el, az export szempontjából számottevő Gyöngyös vidéki hagyományos csemegeszőlós tsz~eknél is„ A korábbi szőlőtelepítések összetétele, valamint a piaci kereslet megítélésünk szerint a csemegeszőlő telepítésének csaknem teljes megszűnését net:< indokolja. Hasonló jelenség állapitható meg a szikes területek javitása terén is, amely az ártámogatás mértékének csökkentése, valamint a javitóanyag áremelése miatt csaknem teljes mértékben leállt, A beruházási felülvizsgálat tapasztalata egyértelműen arra ü~ tal, hogy az 1968, évre előirányzott beruházások-megvalósulásának Üteme nem kielégítő* Ez alapvetően az 1968, évben beinduló uj beruházásoknál mutatkozik meg, függetlenül annak 41 pénzügyi forrásától, A saját pénzeszköz és ártámogatás már év eledén rendelkezésre állt és csak a beruházások szűkebb körét„ érintő hitelkeret megállapítás történt némi késedelemmel, március hóban. Ennek ellenére a beruházások beindulása még félév\ kor is vontatottnak volt negitélhető. Ennek főbb okai a következőkben foglalhatók összes - Az 1968, évi kezdéssel előirányzott épitési jellegű beruházások 6o %-ára sem a tervdokumentáció, sem a költségvetés nem állt a beruházó tsz*-»ck rendelkezésére, A tervezők munkáját az uj épitőipari árak megkésett kiadása komoly mértékben hátráltatja, A felülvizsgálat tapasztalatai szerint megjegyzendő, hogy jelentősen megemelkedtek az egyedi tervek szama, s ezzel párhuzamosan a magántervezők által készített tervek is, • — A pénzügyi osztályok felé benyújtott ártámogatási kérelmek hiányosak voltak, emiatt az ártámogatás rendelkezésre bocsátása hosszabb időt igényel. Különösen az épitési engedélyek hiánya késleltette az ügyintézést. Sok esetben szereztünk olyan benyomást, hogy maguk a beruházó tsz-ek is elhanyagolják az ártámogatás engedélyezésének kezdeményezését. Ez a tapasztalat két irányú. Egyes tsz-ek látva az aszály következtében várható jövedélem-kie. sést. a beruházás beindítását a II, félévre halasztották, azt is feltételezéssel. Más tsz-eknél viszont az I, félévben a változások miatt összetorlódott munkák'következtében /az uj szövetkezeti törvény, árváltozási stb*/ hanyagolták el az ártámogatási igénylés benyújtását. Több esetben tettünk olyan megállapítást is, hogy a beruházás beindult ugyan, de az ártámogatás még nem került engedélyezésre. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy utólagosan a végrehajtási utasitás alapján az ártámogatás nem kerülhet engedélyezésre, - Az uj beruházási rend szerint a kivitelezők csak a létesítmény befejezése után nyújthatják be szániáikat. Ez a kivitelezőket arra ösztönzi, hogy az anyagokat előre leszállitsa