MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1967. október 10. - 1968. június 18.

16. doboz 1967. 10. 10. – 1968. 06. 18. - 294. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1968. június 18. - Oldalszámok - 294. őe. 24. o.

I A piaci kereslet az anyagi érdekeltség, a foglalkoztatottság problémáinak: megoldása a melláküzemi tevékenyság fokozására készteti a mezőgazdasági üzemeket. A nem mezőgazdasági profilba tartozó tevékenység mér a múlt évben is számottevően emelkedett az előző évekhez viszonyítva, mely 1968. évre tovább fokozódik* legjelentősebb emelkedés az épitőanyag-termelásben várható. Számos köf sóder- és homokbánya nyilt meg, fokozódott a mészégetés* a faépitőanyag kitermelése, salakblokk.gyárt ás stb. Több nagyobb jelentőségű* kezdeményezés is történt. így többek között emlitásre méltó a Gyöngyösi Xll-es akna felszabaduló állóeszközeinek igénybevételével megvalósuló parkettagyártó üzem, melynek üzemeltetéW sere 5 erdőgazdaság társult. Közös vállalkozások létesülnek tszek és vállalatok között is, pl. borpalaokozásra a verpeléti Dózsa Tsz a VOSZK-kal, vagy a hatvani Lenin Tsz sóderkitermelésére a szénbányászati tröszttel. Nem ítéljük meg belyesnok viszont azt a törekvést, hogy ipari üzemek által nem gazdaságos munkákat vállaljanak a tsz-ek, különösen akkor, ha az a mezőgazdasági munkák rovására történik. A piao hatása egyes mezőgazdasági cikkeknél korlátozóttabban érvényesülhet, mivel egyes felvásárló vállalatok monopol helyzetet teremtenek, /tej, baromfi, vágóállat/ Ilyen esetekben a tsz terüw leti szövetségek a szerződéskötés alkalmával messzemenőkig a tszek segitségére voltak. A vállalati önálló gazdálkodás, s ezen belül az önálló tervezésnek előfeltételei a korábbi években nem voltak meg. Az 1968. évi területfelhasználási jelentésből az állapitható meg, hogy az üzemi érdekek mellett - a korábbi évek diktált tervszám-rendszer mellőzésével is - az 1968. évi népgazdasági terv Heves megyére eső vetésterületi része realizálódott. Ebben nagy része van a központi döntés alapján kialakitott árpolitikának és egyéb, ezzel összhangban ható gazdaságpolitikai intézkedéseknek. Példaként emlithető meg a kenyérgabona vetésterülete, az áremelés hatására a megyére előirányzott kenyérgabona vetésterülete adminisztratív beavatkozás nélkül túlteljositésre került.