MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1966. május 10. - 1966. december 20.
14. doboz 1966. 05. 10. – 1966. 12. 20. - 253. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1966. november 9. - Oldalszámok - 253. őe. 3. o.
% A zöldségtermelés az idén jó volt, a MÉK és a konzervgyár ugyan átvette és kifizette a leszerződött mennyiséget és ennek ellenére mégis jelentős mennyiségű paradicsom szedetlen maradt és leszántásra került. Szükséges lenne a konzervipar kapacitását növelni, hogy nagyobb termés esetén is fel tudná dolgozni a paradicsomot. A cukorrépa termesztésnél szembe kell nézni az adottságokkal, a szikes területen, pl. Tarnamiklós, vagy Pély, ahol átlagosan csak 80 q termést érnek el cukorrépából, nem szivesen vállalják a termelőszövetkezetek. "Viszont jobb körülmények között és jobb földterülettel rendelkező termelőszövetkezetekben, ahol nagyobb hozamokat érnek el, ott célszerűbb lenne növelni a területeket. Biró József elvtárs • A beszámolóval egyetért, azt helyesnek tartja. A jövő évi felvásárlásnál legnagyobb problémát az abraktakarmányban látja. Evenként megismétlődik ez a probléma, ezért a jövőt tekintve összhangba kell hozni a növénytermelést az állattenyésztéssal. Fokozni kell az abraktakarmány hozamokat. A jelenlegi abraktakarmány hiányunkat jobban kellene érzékeltetni az Élelmezésügyi Minisztérium felé, ezért helyes lenne, ha a VB megbizná a tanács vezetőit, hogy ebben a kérdésben tárgyaljanak. Általában azt tapasztaljuk, hogy termelőszövetkezeteink a rendelkezésre álló abraktakarmány inkább a hústermelésre, mint a tenyésztésre használják. Az Allatforgalmi Vállalat nem érdekelt abban, hogy a ^)obb tenyészanyagokat a termelőszövetkezetekből kivágásra ne vásárolja fel* A háztáji gazdaságok lehetőségeinek kihasználásával egyetért. Ezért az idevonatkozó agitativ munkát helyesnek tartja. ^^ Molnár Jenő elvtárs A beszámolóval egyetért, azt jónak tartja. termelőszövetkezeteinkben az állattartás költségei igen jelentősek. Fokozza az állattartás költségeit az is, hogy a TBG elkülönítéssel külön kell az állatokat gondozni, férőhelyet biztosítani és ez mind drágitja az állattartást. Meg kellene vizsgálni azt, ho^y tsz-einkben hol gazdaságos a sertés, vagy a marha tartás es olyan irányban kell az állattartást fejleszteni. Kisebb földterülettel rendelkező tsz-ekben, mint Markaz, vagy a gyöngyösi Dimitrov tsz, ahol 50-60 db sertést tartanak, az ilyen állománynak fenntartása nem gazdaságos. Jók az állattartás eredményei a nagyrédei tsz-ben, ahol 2.500 literig a tehenek alapfenntartó takarmányon vannak és csak ezen felül kapnak abraktakarmányt, A tsz-ekben a tehenek többsége eléri a 5000 literes éves tejhozamot. • [ Heves megyei Levéltár
