MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.

13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 224. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. október 12. - Oldalszámok - 224. őe. 8. o.

, ' fi V, tf... /• • Az állami tartalékterület nagysága állandóan csökkenő tendenciát mutat, mivel a kisajátítások folytán a kártalanításokat ezen területből rendezik. Különösen nagymérvű lesz ez megyénk területén, ha figyelembe vesszük a III. 5 éves terv beruházásait• Az egyéniek tulajdonában és használatában lévő földek a megye területén /22.45S kh/ meghatározó szereppel nem birnak, azonban politikai szempontok szükségessé teszik, hogy az ésszerű gazdálkodást szem előtt tartva, e területek is a szövetkezeti szektor használatába kerüljenek* /A kérdéscsoporton belül felmerült problémák megoldására javaslatainkat a részletes tárgyalási anyagnál eszközöljük./ A termelőszövetkezeti szektor és tulajdonviszo

nyai; i A termelőszövetkezeti termelés alapvető termelő eszköze a föld - kivéve az állami tartalékterületet és az adás-vétellel a termelőszövétke• zetek tulajdonába került jelentéktelen területeket - magántulajdonban Q van. A csoportos földhasználatnak a belépési nyilatkozatok és a kishaszonbérleti szerződések adják meg a jogi alapját* A mezőgazdasági termeléshez szükséges egyéb eszközök a termelőszövetkezeti tagok közös tulajdonát képezik. Ezek beszerzésére^az állam jelentős hiteleket nyújt, ezen keresztül biztositott elsősorban a termelés állami befolyása. A jövedelem 9o-95 %-a a termelőszövetkezeteinkben a végzett munka alapján került szétosztásra, tehát a jövedelem elosztásnál a szocialista elvek érvényesülnek.'Azonban mig a munka szervezése és -si jövedelem elosztása megfelel a szocialista jellegnek, a magántulajdonból eredő jogok /a föld tulajdonjoga, az ezzel kapcsolatos földjáradék, • 1 a haszonbér, a tsz használatában lévő földek öröklése/ ellentétesek azzal•

A termelőszövetkezeteken belüli csoporttulajdonról csak az állóeszközök és forgóeszközök vonatkozásában lehet beszélni,-mivel gyakorlatban föld csoporttulajdonban csak kismértékben található. B'területek adásvétel utján kerültek a termelőszövetkezet használatába. /Pl. szolgálati lakás vásárlása, olyan épületek ós területek, melyeket az állam juttatott a termelőszövetkezet tulajdonába./ A termelőszövetkezeteken belül a legjelentősebb magántulajdon az alapvető termelési eszköz

g a föld, amely csaknem kizárólag a tagok, illetve a kívülállók magántulajdonában van. Az egyéb termelési esz- . közöknek csak jelentéktelen hányada van magántulajdonban, ennek elle- mére azonban több problémát, ellentétet okoz. így pl. a felszabadulás utáni években a termelőszövetkezetek használatába került daráló, szeszfőzdék tulajdonjogának rendezése még ma sem biztosított. A volt. tulajdonosok többször felléptek különböző igényekkel arra hivatkozva, hogy annak idején sem államosításra, sem igénybevételre nem került sor. Bár az eddigi joggyakorlat szerint igénybevételnek kell tekinteni azt is, mikor az államigazgatási szerv határozata nélkül ugyan, de annak tudtával és beleegyezésével került magántulajdonban álló termelőeszköz szövetkezeti használatba, azonban ennek ellenére is előf^dult, hogy pl. a nagyfügedi Dózsa tsz-nél az épitósi hatóság a tulajdonost kötelezte az életveszélyes daráló lebontására, s a bontási anyagokat, is a tulajdonos vitte el, sőt a földterülettel is rendelkezni kívánt,: csupán a gépek maradtak továbbra is a termelőszövetkezet tulajdonában* j H«ves mHJ* | J r Levéltár }