MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 224. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. október 12. - Oldalszámok - 224. őe. 26. o.
> ' t az a kérdés, hogy a tsz vezetők felelősségre vonása fegyelmi utón a jelenlegi jogi rendezés Qellett nem biztositható, s mint majd arra a későbbiekben rámutatunk, célszerű lenne a termelőszövetkezeti vezetőkkel szem. ben fegyelmi eljárást kivülálló szerv hatáskörébe utalni. Az évvégi leltárak elkészitése során az állóeszköz nyilvántartások.egyeztetése alkalmával helyes lenne a meglévő, vagyontárgyak meglétének vizsgálata mellett a használhatóságot, a kihasználást és a végleges értékelést megvizsgálni. így a tsz-ek mérlege a ténylegesen meglévő reális értéknek megfelelő vagyoni állapotokat mutatná ki. " . • : A falusi osztályviszonyok alakulása; Heves megye területén a mezőgazdaság szocialista átszervezése,.a 0 szocializmus alapjainak lerakása-mélyreható gazdasági és társadalmi változásokat eredményezett. Megváltozott a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség helyzete, összetétele. Megszűnt a parasztság korábbi rétegeződése, emelkedett a munkásosztály és*' az értelmiség létszáma es aránya az összlakosságon belül. A falusi termelési viszonyok;, :± bekövetkezett változás uj alapokra helyezte a munkásosztály es a parasztság, valamint az egész . dolgozó nép szövetségét* A termelési viszonyok ? á a termelőerők fejlődésével megváltoznak az osztályviszonyok és a falusi osz^ tálybkon, rétegeken belül jelentős változások mentek végbe. 33 változások igen sokrétűek es fontosak. a./ A munkásosztály helyzetének alakulása Általános tendenciaként állapitható meg ? kogy a munkásosztály száma a falun növekszik. A növekedés főként a paraszt^ • ság rovására történik. JSz még a hagyományosan mezőgazdálkodással foglalkozó járásokban, mint a füzesabonyi és hevesi járásban is tapasztalható. Mivel e járásokban számottevő ipar nincs, igy a dolgozók más területekre járnak el inari üzemekbe dolgozni. A mezőgazdaságból történő elvándorlás következtében e két járás lakosságának száma az osztályok létszámának arányában történt változás mellett'abszolút ' mértékben is csökkent az átszervezés óta kb. 8.000 fővel. A mezőgazdaság átszervezésével éppen az ipar felé történt nagyfokú elvándorlás következtében a falusi osztályviszopyok bizonyos mértékben bonyolultabbá váltak. Bgv családon belül megtalálható a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség kójviselője isi Mindez megneheziti az osztály hovatartozás eldöntését. Pl. az ipari munkás felesége tsz tag, igy z. t parasztsághoz tartozik. Mivel azonban a család megélhetése elsősorbeji az iparban szerzett jövedelemtől függ, igy az a munkásosztályhoz tartozik. A falun lakó munkások nagytöbbsége aktivan bekapcsolódik a falu politikai, kulturális és gazdasági életébe. Foként azokra jellemző ez, akik megélhetésüket már régebben is az iparban találták meg. Jelentős segítséget adnak a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításához, tevékenyen résztvesznek az állami és társadalmi szervek munkájában. ;': - [HÜMÍ ág ü ' . . J Isváfiár *• ^ . -, •!
