MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 229. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. december 21. - Oldalszámok - 229. őe. 21. o.
Az Ipari Osztály a kártérítés tekintetébon jac?á intézkedett, vjgül is & ]?őü yéezséa -saját hatáskörében tett indítványt a döntőbizottságnál arra, hog./ .c volt igazgatóval az -okozott kárt téritessék meg, A kártéritési eljárásokkal kapcsolatban, szinte valamennyi vállalatnál törvénysértő gyakorlattal találkoztunk. Leggyakoribb hiba az, hogy általában mindig a havi alapbor 15 %-a alatt állapit-3ók meg a kártérités nórtókót. Ez azt jelenti,hogy nem ment át a gyakorlatba az Mt.V.l89.§-ának uj sza• bályozása ós a vállalatok a .megállapított kártéritési kereteket továbbra is felső határnak tekintik és az attól-való eltérést, illetve mérséklést általában nem- indokolják. További hiányosé ágként jelentkezett a kár öt: szegének meghatározásának elmaradása, a kárfelelősség Elértekének még nen jelölése. A vizsgált vállalatoknál általában liberaliznus tapasztalható a kártéritési ügyekben. Az enyhe gyakorlatot azzal 'uagyarázzákj hogy a dolgozót a vállalatnál Beg akarják tartani és ezért nen kötelezik a törvényben előirt mértékben, kártérítésre, attól tartva, hoay a törvénybea előirt mértékű kártérités ecetén a munkavállaló műnk viszonyát megszüncsti. Elitélendő az a gyakoalat is, ahol az anyagi felelőeségreyonást formálisan sablonszerűén alkalmazzák. A Heveenegyei ^) Épületszerelő Vállalatinál t pasztaltuk, ho ;y késedelmi ötbér' ^Sutén íoaaialis felelőstégrevonások történnek, ahol is több ezer forintos kötbérfizetés eseténa vállalat igazgatója a felelőssé tett ápitésvuzetőt 50-100 Pt-os kártéritésre kötelezi. S liberális gyakorlat indokaként a vállalat vezető objektív és szabj Jaüiv kör ül aó ínyekre hivatkozik. Kétségtelen, ho y sok .^=> étben a kötbérfiz.tésra olyan ok miatt -körül sor, aa-élyről a vállalat nen tehet. Ilyen esetekben viszont az any agi ielslosségrevonás nem'eszkö-^ zölhető, mert hiányzik a kárfelelősség jogalapja a vétkesség. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a vállalat igazgatója nintegy kényszerítő eszközül alkalmazza a kár felelősséget és kártérítési kötelezettséggel igyekszik rábirni az építésvezetőket a határidő valanelyes betartására. A kártéritési gyakorlat vonatkozásában ugy a felügyeleti .szervek, nint a vállal .tok részéről a jövőben nagyobb gondosságot kell megkövetelni, mert a törvénysértő- gyakorlatok megszüntetése csak igy eszközölhető. E g e r , 1965. noveaber hó 23. /% negyei főügyész :/ Hftres negyei I • t levétáÉ" J
