MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 229. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. december 21. - Oldalszámok - 229. őe. 19. o.
AJ Néhány kivételtől eltekintve o vall 1.tok mindegyikénél tapasz^ tolható, bggy komoly órőfcssitéséket tesznek főleg a kötbérek vonatkozásában, a nemtervezhotő költségek csökkentésére, az erre irányuló törekvések pozitivan értékelhetők. Hasonló következetesség a bírságok a fekbér a kocsiálláspénz valamint a göngyölegek visszaküldésével'kapcsolatos késedelmi kötbér vonatkozásában n^ni tapaiíz-talboté. 2,/ Örvend étét tény az, hogy a munkaügyi döntőbizottságok határozatai alapján a felügyeleti szervek na már kártérítési felelősségrevonást alkalmaznak azzal sztrftre-tí, aki a nuiikaügyi rendelkezéseket vétkesen megszegte és ezáltal a vállalatot kár érte, így pld, a Megyei '.Tanács '{Z*. Eer^edfeiiii Osztálya 1.600 Ft. kár9 térítésre kötelezte a íiátaai Ve,;öé._,látáipari Vállal t igazgatóját, egy munkavállslój i jogtalan elbocsátása és az ezzel kapcsolatos döntőbizottsági áiaicrozat késé&clueá. végreh: jtáea miatt, 5»/ A vizsgált vállalatoknál benyújtott ujitások döntő többsége eszmei újítási dijázásban rájz.ai.1. Egyes vállalatoknál az ujitások pénzben kifejezhető népgazdasági e;áeámóny ét könyvelés ileg igazoló adatokon nyugvó azámításókkal nem állapították meg. A gyakorlat szerint a gazdaságossági számitásókat az újítási gelőr dó számitja ki, azt rendszerint az üzemvezetője igazolja* /; Pld, HeveSuegyei Épületszerelő Vállalat %/ Elfogadott újítások túlnyomó részét bevezettek, ezzel kapcsolatosan hiányosságot vagy mulasztást csak szórványosan észleltünk, • A közreműködő dijak kifizetését vizsgálva pozitiv megállapításokat tettünk, az esszéi kapcsol ..fos rendelkezések-t a vezető beosztásúak von .tkozásában is betartják és az ilyen személyek részére a közreműködési dijat a felügyeleti szerv előzetes jóváhagyásával fizetik ki, 4,/ Az üzemi balesetek eltitkolását mm. tap sztaltuk. Hiányosságként jelentkezik azonban, hogy a vállalatok nem mindig__hivták fel a baleseti sérültet a kárigényének bejelentésére. Üzemi balesetek esetében a vizsgált vállalatok nem éln^k a káráthá, ritás lehetőségével s a baleset körülményeinek vizsgálata elmarad, némelykor teljesen sablonos, egyes eSetékben pedig a felelősség megállapítására nem te;.:zuek intézkedések-t. Pld. az Elektromechanikai Vállalat- megállapította, hogy az üzemi balesetet okozó gépkocsivezető felelős, mert ö. munltavédelmi rendé Ikszétéeket megszegte, azonban a kártérítéstől az eddigi jó munkájára figyelemmel eltek-intett, noha a sérült részére több mint 15*000 Ft-ot kellett a vállalatnak kifizetni. Az üzemi balesetek alapos kivizsgálása nem történik meg, amiatt az intézk'd^sak is formálisak, A gyakorlatban az esdtek több— . ségében a baleset okául a sérült figyelmetlenségét állapitják meg és felelősként a sérültet jelölik m.g.
