MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 224. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. október 12. - Oldalszámok - 224. őe. 12. o.
Az uj jogi szabályozásnál a háztáji ingatlannal kapcsolatos gyárkorlatban eddig felmerült problémákat, feltétlenül'uj módon kellene rendezni* Ezért e kérdésnek a megoldására a következőket javasoljuk: Jogszabályilag kellene bistositani. hogy munkaképes tag esetében csak az kaphasson háztáji ingatlant, aki a közgyűlés által a részére előirt munkaegységet ? vagy munkanapot ledolgozta, az előző gazdasági évben és a folyó gazdasági évben ugyanezt vállalta. /Ilyen gyakorlat egyébként megyénk vonatkozásában már több tsz-nél is kialakult, igy pl. a poroszlói Ujerő . j termelőszövetkezet - függetlenül a törvényes rendelkezésektől - csak azon tagjai részére juttatott háztáji ingatlant, akik a kötelezően előirt'munkaegységet az előző gazdasági évben teljesítették. Ha a folyó gazdasági évben a termelőszövetkezet ugy látja, hogy a kötelezően előirt munkaegységet a tsz tag nem fogja teljesíteni, a háztáji területet visszavette és a tag részérő' A jóváirtak a ráfordított munkának megfelelő munkaegységet./ Véleményünk szerint a jogszabály csak a háztáji terület felső határát jelölje meg, A termelőszövetkezeti közgyűlés legyen felhatalmazva arra, hogy az egyes tagoknak a közös munkában való részvételük arányában, továbbá munkaképességük arányában - a nőknél figyelembevéve a különböző korú gyermekeket - állapítsak meg a háztáji terület nagyságát,. A jogszabály azonban kötelezze a termelőszövetkezeteket arra, ho^y az elöregedett nyugdijas, vagy járulékos tagjai részére megfelelő nagyságú ha^stá^i területet biztosítsanak. Hasonlóképpen a háztáji területet kell biztosítani a munkaképtelen, vagy beteg tsz tagok részére is. £ A termelőszövetkezeti közgyűlést fel kellene ruházni azzal a joggal, hogy termelőszövetkezeti állandó alkalmazottak részére illetményföldet biztosithasson, melyhek mértéke azonban nem haladhatja meg az állami gazdaságnál kialakult normákat. /A gyakorlatban ugyanis rendkivűl sérelmesnek tartják a termelőszövetkezetek, hogy a felsőbb szervek olyan igénynyel lépnek fel velük szemben, hogy a termelőszövetkezeti alkalmazottak bére arányos legyen az állami gazda- ' Ságoknál hasonló munkakört b.etöltő alkalmazottak bérével. Ugyanakkor a jelenlegi törvények szerint'az alkalmazottak részére illetményföldet nem adhatnak. így a termelőszövetkezeti alkalmazottak hátrányos helyzetbe kerülnek./ Több termelőszövetkezeti vezető részéről felmerült az a gondolat, hogy meg kellene szüntetni azt a korlátozást, miszerint a közös, háztartasban élők,akkor is jsak 1 kh maximális háztáji juttatásban részesülhetnek, ha a tsz-ben többen tagként és rendszeresen résztvesznek a közös munkában. E jogszabályi rendezésnek nincs ösztönző hatása a közös munkában való részvételre. 'Egyébként is méltánytalan, hogy azok, akik külön lakóház hiányában •» Heves ms«$«l Lsvéltár
