MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 226. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. november 9. - Oldalszámok - 226. őe. 36. o.
1 b& .#* Az ipari üzemek vezetésének színvonala tartalmi és az üzemszervezés módszerei-eszközei szempontjából javult. Ugyanakkor komoly problémát jelent a kedvezőtlen szakemberellátottság; Az iparitanuló képzés javítását neheziti a tanterem és eszközellátottság kedvezőtlen alakulása. A termelékenység és termelési költségek javulásában jelentkező eltérések azt mutatják, hogy a termelés fejlesztésének intenzív és extenzív módszereit nem alkalmaztuk tervszerűen és folyamatosan. A mezőgazdaságban a kalászosok terméseredménye kiemelkedő volt és ennek megfelelően alakult a kenyérgabona felvásárlása is. Zöldségfélékből és gyümölcsből az igényeknél kevesebb termett. Az őszi'bstakaritásu növények termésátlagai nem érik el a tervezettet* E terményekből a felvásárlás nem éri el a tervezettet, Sertésből és marhából a felvásárlási tervet teljesiteni tudjuk. Az a véleményünk, hogy a Központi Bizottság 1^64 decemberi* £ határozatának teljesítése egészében véve kielégitően halad. 3./ A megyében a beruházási és épitési keretek felhasználása évek óta nem haladta meg a 9o %-ot és a létesítmények üzembehelyezése nem történt meg határidőre, Ennek főbb okai: a beruházások gazdasági és miiszaki tervezése nem történt kellő gondossággal^ a beruházások nem voltak kellően koncentrálva es a beruházásokban közreműködő szervek, -elsősorban az építőipar -munkája nem felelt meg a követelményeknek. Kedvezőtlenül alakult a beruházások anyagi-műszaki összetétele: az épitési beruházások aránya 53i8 % Vült. A beruházások számottevően nem javitották az iparban az állóalapok technikai szinvonalat, sőt a tanácsi iparban a selejtezést is alig pótolták. Az 1965-ös évben jelentős javulás tapasztalható a gazdálkodó egységek beruházása tevékenységében. # • Az építőipar 196o-64 években n&m teljesítette tervét. Az igénykielegités átlagosan 86 %, az ÉM. Épitőipari Vállalatnál 77 %» Nagy gondot jelent, hogy az épitőipari termelés 4o %-áfe a nem Heves megyei székhelyű 3o vállalat adja. Az épitőipar iparosításában, az előregyártás és tipüsszerkezetek felhasználásában | a termelés koncentrálásában, a munkafolyamatok gépesítésében lassú a fejlődés, 4./ A megye közlekedése fejlődött az ötéves terv időszaka alatt, azonban a közlekedési agak területi rendszere nem felélt meg maradéktalanul a teher es személyszállítás igényeinek, A közlekedési utvonalak minősége és átbocsájtó képessége, a javítóbázisok területi elhelyezkedése és korszerűsége, a járműállomány && vontatóeszközök száma és technikai'szinvo• nála nem tette lehetővé a szállítás zavartalanságát, 5./ A kiskereskedelmi forgalom 1964 évben 28 %-kal haladta meg az 196o évit, 14 %~kal nőtt a boltok, 7 %-kal a vendéglátóipari egységek számai, Az idegenforgalom növekedésén belül 3,5-szeresére nőtt a külföldi vendégforgalom, A hálózat Egerben és a'Mátra kiránduló helyein nem biztosítja a kulturált ellátást. • '".•"• '
