MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 226. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. november 9. - Oldalszámok - 226. őe. 34. o.
MSZMP Heves megyei Bizottsága Szigorúan bizalmas! Készült 2o példányban • ', Eger, 1965 nov: 4. 25/l/7VOGy/GI* Jelentés Heves megye helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről I. i Heves megye összes területe 3637,4 km*, az ország területének 3,9 %-aí A lakosság száma 343.ooo fő, az ország lakosságának 3|4'%-a. A népsűrűség 94,4 fő/km 2 , ami magasabb a megyék átlagánál, A megye 6 járásra és 3 járási jogú városra tagozódik. w Heves megye a felszabadulás előtt gyenge'iparral rendelkezett. Az iparban dolgozók száma mindösszesen 4.6oo volt. Az utóbbi években a megye ipara gyorsan fejlődött; 1964-ben az iparban és * építőiparban dolgozók száma elérte a 46.ooo-et. Az ipar termelési' értéke meghaladta az 5 milliárd Ft-ot. Az ipar viszonylag sokrétű. Jelentősebb iparágak: bányászat /lignit-, ola:}-, érc-, bentonit és kő/, nehézipar /villamosenergia, gép,'építőanyag/, és élelmiszeripar /cukor-, konzerv és dohánygyár/. A megyében az ipar fejlődése ellenére a mezőgazdasági jelleg továbbra is érvényesül: a foglalkoztatottaknak 43 %-a dolgozik a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági területeink az országosnak 3,7 %-a, szántóterületünk pedig 3,5 %-a. 1964-ben az országban felvásárolt termények és termékeknek 3,6 %-át adta a megye. A megye lakossága az 196o-as népszámlálás óta 5»ooo fővel ősökként. A A terméazetes szaporulat alacsony, 1964-ben 2,8 ezrelék, ami nem w tudta ellensúlyozni a foglalkoztatottság lassú növekedése miatti elvándorlást. A folyamat 1965-ben is tart. Az általános csökkenésen belül a városok lakossága 5 %-kal, Eger városé 11 %-kal emelkedett, a járásoké pedig 5 %-kal /a füzesabonyi és hevesi járásoké 8 %-kal/ csökkent. Jelenleg a lakosság 27 %-a él a városokban. A lakosság számánál nagyobb arányban csökkent a munkaképes korúak száma, ugyanakkor az aktiv keresők száma lényegesen nem változott, igy a foglalkoztatottság mértéke emelkedett. 1964 végén a foglalkoztatható népességnek mintegy 8o %-a volt aktiv kereső, az 196o évi 75 %-kal szemben. A foglalkoztatottság szerkezetének tendenciája: nőtt a.z iparban éa csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A férfiak foglalkoztatásánál két fő gondunk van: viszonylag magas /8-lo ezer fő/ a megyén kivüli munkavállalók száma és csak részben'van biztosítva a munkaképes korba lépő fiatalok foglalkoztatása. A következő években növeli gondjainkat a ' salgótarjáni szénmedencében foglalkoztatottak számának csökkenése. A nok foglalkoztatási szintje 56 %-os, ami 14 %-kal alacsonyabb az országos átlagnál. Különösen nagy gond a városokban lakó nők foglalkoztatása ? mivel a nők foglalkoztatására számottevő munkahely nincs a megyeben. 1 Levé\táf__J
