MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.

12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 223. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. szeptember 28. - Oldalszámok - 223. őe. 11. o.

Tapasztalataink a demokratizmus érvényesüléséről a termelőszövetke­zetekben alapvetően azonosak az össznépi tulajdonban lévő i^ari és mezőgazdasági üzemekhez. Ez természetes is-, hisz itt is a párt és szocialista államok vezetése érvényesül,a termelőszövetkezeti tulaj­don is szocialista tulajdon. Az alapvető azonosság mellett a csoport­tulajdon jellegből eredően egy sor fontos sajátosság is megtalálható. Indokolt, hogy ezekkel külön is foglalkozzunk. - A közgyűlés a termelőszövetkezet legfelsőbb szerve. Fontos politi­kai nevelő fórum is. Tapasztalataink szerint a napirendet a beszá­moló tartalmat tsz vezetőségi és pártvezetőségi ülésen sok helyen párttaggyűlésen beszélik meg. A küldöttgyűlésekről brigád, munka­csapat ertekezletén tájékoztatják a tagságot. Fejlődés tapasztal­ható a közgyűlések színvonalában, fegyelmezettségében, a hozzászó­lások tartalmában. Fejlődés észlelhető Boldogon, Sarudon, Tiszaná­nán, az andornaktályai Búzakalász Tsz-nél. Hiányosságok: a közgyűlés előkészítésére nem forditanak elég gon­£ do$ Sorton> Csányon, Kápolnán. Nem tartják meg az alapszabályban előirt időközönként a közgyűléseket Kaiban. Gyakori, hogy a köz­gyűléseken a tagság 50-60 ÍO-B. jelenik meg. Formálisak a döntések, elhallgatják a kényes kérdéseket, határozatokról Írásbeli feljegy­zést nem készítenek. A küldöttek megválasztásánál nem járnak el az alapszabály szerint, vagy közgyűlés helyett indoktalanul kül­döttgyűlést tartanak. A szövetkezet érdekeit sértő demagóg felszó­lalások is előfordulnak, Kiskörén a közgyűlésen elfogadott bérezé­si rendszer helyett később sokan más bérrendszert követeltek. Még igen sok tényező és ellentmondás akadályozója a tagság aktivi­tásának: a népgazdasági érdekek érrényesitósénól nem sikerül a tagságot mindig meggyőzni. Ezt gyakran súlyosbítják a helytelen módszerek, vagy a veit népgazdasági érdekek érvényesitésé. A je­lenlegi jogi sz a bályozás, a tagok áogai és kötelességei vonatko­. zásában nem eléggé teszi lehetővé a közös munkában résztvevő és • távolmaradó tagok közötti megkülönböztetést. A termelőszövetkeze­ti tagok és alkalmazottak munkabérezési, nyugdíj, szabadság és társadalombiztosítási feltételeinek különbözősége is ellentmondá­sok forrása. Az ipar és más területek elszivó hatása is kedvezőt­lenül hat. Az egyéni gazdálkodók egy részének - különösen a gyön­gyösi garasban - törvénytelenül szerzett jövedelme is csökkenti a tagság aktivitását. Kedvezőtlenül hat az is, hogy a tagok nagy része idős. - A közgyűlések, illetve küldöttgyűlések_közötti időszakban a terme­lőszövetkezet ügyeit a vezetőség intézi, ^x'feyrhja,többsége hozzá­értéssel, nagy ügyszeretettel intézi a'közös dolgait. Magatartá­sukban, munkájukban példamutatóak. Általában az alapszabály elő­írása szerint, de szükség esetén gyakrabban is üléseznek. Hiányosság: nem állnak mindig ki saját határozataik mellett. A ve­zetőség tagjainak egy része passzív az egerszalóki Vöröscsillag és a karácsondi Kossuth Tsz-nél, a bodonyi Mátragyöngye Tsz veze­tősége hatáskörét túllépve 3 személyt törölt a vezetőségből. A tagság vezetőség iránti bizalmát csökkenti Kiskörén a vezetőség és a függetlenített vezetés közötti összhang hiánya. Az eredményes tevékenységnek akadályozója, hogy a vezetőség kötelességei és jogai nincsenek összhangban, indokolt lenne bővíteni hatásköret. Havas wv. ' UvéRár j

Next

/
Thumbnails
Contents