MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.

12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 223. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. szeptember 28. - Oldalszámok - 223. őe. 8. o.

A demokratikus jogok érvényesülése és kötelességek gyakorlása egyik alapvető tényezőbe megyénk politikai, gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlődésének. Segiti a dolgozók szocialista tudatának kiala­kulását is. Az általános és alapvetően jellemző fejlődés ellenére időszerű annak elemzése, hogyan segíthetjük elő a szocialista demokrácia hatékonyabb kibontakozását, mivel a követelmények és lehetőségek mögött elmaradt. II. 1./ AZ üzemi demokrácia-'helyzete Az üzemi demokrácia a társadalmunkban megvalósult szocialista demok­rácia része. A szocialista demokrácia kiteljesedésének egyik legszé­lesebb, legjelentősebb területe, mivel az emberek itt töltik idejük nagy részét, itt dolgoznak. - I ^en fontos szintere a demokrácia gyakorlásának az üzemekben a W termelési tanácskozás. 'Megyénkben az ipar, az épitőipar, valamint a mezőgazdaság vállalatainál és gazdaságaiban, továbbá a vasút, a közlekedés, a posta és a kereskedelem területén mindinkább a párt, a kormány és a SZCXO határozata szellemében tartják e tanácskozáso­kat. Kifejeződik ez abban, hogy: a termelési tanácskozásokat elemző mun­ka műszaki, illetve osztályvezetői megbeszélés előzi meg, amelyen a párt, a szakszervezet és a KISZ képviselői is résztvesznek. Be­váltak a kisebb egységenként tartott tanácskozások. A termelési és a munkaversenymozgalommal kapcsolatos kérdéseken tul foglalkoz­nak a munkavédelemmel. Mindinkább érdemben a tanácskozások dönte­nek a kiváló eredményt elérők kitüntetéséről és jutalmazásáról. Elég sok a negativ tapasztalat is: a tanácskozások .főbb kérdései­ről nem tájékoztatják előre a dolgozókat. A Mátravidéki Kőbánya • V-nel - és másittt is - a műszaki tanácskozásra nem hivják meg rendszeresen az üzemegységek párttitkárait, szakszervezeti titká­rait. A beszámolók gyakran nem eléggé közórthetőek. Emiatt - külö­nösen egyes állami gazdaságokban - órdembeni vita nem alakult ki. Előkészítési és egyéb okok miatt gyakori, hogy a dolgozók részvé­tele 5o-?o fe-os. legtöbbször a tervjavaslatot nem vitatják meg a dolgozókkal, íesak a tervből adódó feladatokat. A termelési tanács­kozások között felvetődő javaslatok bejegyzésére előirt termelési napló legtöbb üzemben nincs meg. - Megyénkben 49 üzemi tanács m űködik, 84o taggal. Egy időben e szer­vezetet sokan feleslegesnek vélték, de ma mar mindinkább megtalál­ja helyét az üzemi demokrácia rendszerében. Hasznos munkát végez­nek a nyereségrészesedés, a munkaruha- és védőruhajuttatás felté­teleinek megállapításánál. Hiányosság, hogy tevékenységük nem eléggé elmélyült, színvonalas. Tanácskozásaikat sokszor röpgyülés szerűen tartják. Igen sok párt­ós KISZ-vezetőség csak tud létezésükről, de közelebbi kapcsolat nem alakn.lt ki közöttük. Az Bger-Gyöngyösvidéki Állami Pincegazd. üzemi tanácsa munkáját neheziti, hogy az átszervezés során nem tisztázták a hatásköröket. A C^ialital Könnyüfémipari Feidolgozó V-nál az üzemi tanács nem ülésezik, tagjaikat jóformán nem is is­merik. ílSsves mer 1 t evéitár 1

Next

/
Thumbnails
Contents