MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 211. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. április 27. - Oldalszámok - 211. őe. 16. o.
A zárszámadási adatok alapján megállapítható, hogy a 138 termelőszövetkezetből 1964 évben 33 termelőszövetkezet jó, 82 termelőszövetkezet közepes, és 23 termelőszövetkezet gyengén gazdálkodó szövetkezetek kategória szintjét érte el. 1963 évhez viszonyitva csökkent a jól és egy szövetkezettel emelkedett a gyengén gazdálkodó szövetkezetek szama, Itt figyelembe kell azonban venni azt a körülményt is hogy 1%3 évben 152 termelőszövetkezetünk volt, s általában a jól és közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek egyesültek. A halmozott termelési érték vizsgálatakor megállapitható, hogy az elmúlt évhez viszonyitva 9 millió forinttal emelkedett, ami mintegy._ 1 %-os növekedésnek felel meg. Pozitiv eredményt értek el a pétervásárai járás /21.4 %/,• és az egri járás /lo.5 W emelkedést elért szövetkezetei. Ugyanakkor a füzesabonyi járás szövetkezetei 6.1 f»4) kai, a hevesi járás szövetkezeteinél pedig 5 %-kal csökkent a halmozott termelési érték ? ami elsősorban az alacsony kenyér- és takarmánygabona átlagtermések következménye. A halmozatlan termelési érték 2.4 %-kal nőtt, ami azt jelenti, hogy szövetkezeteink 1964 évben 25 millió Ft-tal több uj értéket álliöot»tak elő az előző évinél. A gazdaságosabb termelésre és a jövedelmezőbb gazdálkodásra való törekvését fejezi ki termelőszövetkezeteinknek az a tényező, hogy a termelési költségek az elmúlt évhez viszonyitva 16 millió Ft-tal csökkentek annak ellenére, hogy az őszi betakarítási munkákat az előirányzottnál nagyobb költség-ráforditásokkal tudták elvégezni * Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az 1963 évi 6o %-ról 58.6 %-ra csökkent megyéi szinten a költségszint. - Legalacsonyabb költségszinttel a gyöngyösi járás /52 #/, a hatvani • járás /58.9 %/ ós a pótervásárai járás termelőszövetkezetei gaadálkodtak. A gazdaságosságon kívül e járásoknál az alacsonyabb költségszintet az a körülmény is okozta, hogy a nagy területű szőlő, zöldség kultúráknál és a domborzati viszonyok következtében e járások szövetkezeteinél a legmagasabb az élőmunka ráforditás és a termelőszövetkezeteknél a tagoknak kifizetett munkadíj /részesedés/ a termelési költségekben nem szerepel. Ha járásonként az előző évivel összehasonlit juk a költségszint alakulását, akkor megállapítható, hogy minden járásnál csökkent, kivéve a füzesabonyi járást, ahol 3 %~kal emelkedett. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy'a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteinél az anyaggazdálkodás és a holtmunka felhasználás területén a takarékossági elveket megsértették. Ezt a hiányosságot 1965 évben meg kell szüntetni". ~' K 1963 évhez viszonyitva 4.8 %-kal csökkent a termelőszövetkezetek által elért bruttó jövedelem értéke. Ezen belül 13 millió Ft-tal csökkent a tagok személyes jövedelmére forditott rész és 22 millió Ft-tal csökkent a felhalmozásra forditott rész. A felhalmozási rész ily mérvű csökkenését a jelentős takarmányhozam kiesés, ezen túlmenően pedig /a kedvezőtlen,időjárás miatt a termelőszövetkezetek mintegy 26.ooo kh-val kevesebb őszi mélyszántást végeztek el, mint 1953 évben /a mezei leltár értékének jelentős mérvű csökkenést időzte elő. \'ÚÍ • ,- .. > I LBrtKár 1