MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 211. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. április 27. - Oldalszámok - 211. őe. 12. o.
i Fontos helyet kap a politikai nevelő munkában a munkafegyelem megszilárdítás a és a közös tulajdon védelme is. Pozitivon értékelendő főként a termelőszövetkezeti pártszervezetek mellett működő pártonkívüli aktívak tevékenysége, akik nagy segitséget adnak a pártszervezeteknek abban, hogy a párt szavat eljuttassák az üzem dolgozóihoz. Felbecsülhetetlen értékű ez a^egitség azokban a termelőszövetkezetekben, -ahol alacsony a párttagság létszáma. A gazdaságszervező munka általánosan javuló tendenciája mellett még sok pártszervezetnél tapasztalható, hogy gazdaságszervező, ellenőrző és segitő tevékenységének színvonala az, egyre növekvő feladatokkal, követelményekkel nem tud lépést tartani. A pártszervezetek Qi£j részének termelést ellenőrző munkájából hiányzik a megfelelő elemzés. Enélkül elmarad a hiányosságok okainak fel- . tárása, s a termelést elősegítő, konkrét határozatok sem születhetnek. W Sok helyen egyszerűen lemásolják a felsőbb szervektől kapott határozatokat, nem minden esetben térnek vissza a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére, nem számoltatják be a felelősöket. Ez miatt több esetben helyes határozat végrehajtása is akadályt szenved. A pártalapszervezetek egy részénél az is tapasztalható, hogy nem elég kezdeményezőek a helyi lehetőségek feltárásában. Inkább a könnyebb, úgynevezett praktikus kérdésekkel foglalkoznak szivesebben, mert ezek megoldása nem igényli az elmélyültebb, elemző munkát. Pl. a megvizsgált termelőszövetkezeti pártszervezetek közül egyik sem foglalkozott az üzem perspektivikus célkitűzéseinek elemzésével, tárgyalásával. Több mezőgazdasági üzemben, főként termelőszövetkezetben, a gazdaságszervező munkát akadályozza az a körülmény, hogy a pártalapA szervezet taglétszáma alacsony, több tsz községi pártszervezetben pedig nem megfelelő a tagság összetétele, sok az olyan párttag, aki nem a termelőszövetkezetben dolgozik. Ebben az esetben a termelőszövetkezeti problémák tárgyalásakor a tagság nagyobb részénél bizonyos fokú érdektelenség áll fenn. Általánosan jellemző, hogy a termelőszövetkezeti tagsághoz viszonyitva nem jó a párttagság aránya. Különösen alacsony a szövetkezetben dolgozó női párttagok^ és fiatalok száma. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetekben folyó tagjelöltfelvételi munka sorén sem sikerült lényegesen előre lépni. 1964-ben 33 termelőszövetkezeti alapszervezetben egyáltalán nem vettek fel tagjelöltet. Az alacsony létszámú tsz alapszervezetekben nem sikerült kialakitani a pártcsoportokat, ás igy a párttagság eloszlása sem megfelelő az üzem munkaszervezeteben. A Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság központi pártalapszervezete hivatali jelleggel működik, igy gyakorlatilag gazdaságszervező mun- . kát - amely befolyással lenne az üzem egész termelésére - nem tud kifejteni. Probléma az is, hogy a pártszervezetek egy része nem foglalkozik megfelelően a párttagság ideológiai képzettségének növelésével. Bár az oktatás helyes formáit választották ki és szervezeték meg, . azonban sok helyen nagyfokú a lemorzsolódás és a pártoktatással szemben bizonyos érdektelenség is tapasztalható a párttagság részéről, [ levéltár'" I