MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 209. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. március 30. - Oldalszámok - 209. őe. 18. o.
Főiskolai kollégium, épitóse 14,7 %• A felsorolt munkákat túlnyomd részt a 22. ÁÉV végzi, amelynél nagyfokú létszámhiány . .,• jelentkezett szinte egész évben. De zavarta a teljesitéseket; a tervdokumentáció késedelmes szállifcása is és részben anyaghiány, A Bélapátfalvi bányarekcostrukciónál a tervlemaradást kizárólag az ut és vasútépítő vállalat nagyfokú szervezetlensége és a munkafegyelem lazulása okozta. Javult 1964-ben az üzembehelyezett beruházások értéke, amely 77o,2 millió Ft-ot tesz ki, ez 17,1 %-kal magasabb az előző évinél* Az üzenbehe^ezett beruházásoknak mintegy fele ipari beruházás volt, amely lo millió Ft-tal, 2,8 %-kal haladta megt az előző évit. Növekedett az üzembehelyezett beruházások érteke a mezőgazdaságban is 53.1 fi-kalm amelyet nagyrészt a telepítések üzembe helyezése segitett elő* Növekedett a kommunális beru- 1 házasoknál 4o millió Ft-tal, illetve 26 %-kal az üzembehelyezós. ™ Az.értékhatár feletti üzembehelyezett beruházások tervteljesitése 85r7 %t az előző évi 64.5 %~os teljesítéssel szemben, ás azonban még mindig nem kielégi tó» Több létesítmény üzembehelyezése el^maradt, mint pl. az egri gvermek-otthon, a Hatvani Cukorgyár erőmű bővitése, a Gyöngyösoroszi Ércbánya fejlesztése, a Hatvani Konzervgyár? raktár és paradicsom üzem létesítése. Az elmúlt évben üzembehelyezett jelentősebb beruházásoknál még mindig jelentős határidő eltolódások mutatkoztak. így a ' *. felnómeti bánynrekonstrukció üzembehelyezése 8 hónapot késett. Az egri AKDV" telep ' 9 hónappal, a Gárdonyi Géza szinház 11 hónappal,később került üzombehelyezésre, amelyeknél lényeges " költségtúllépések is mutatkoznak. így a mészkóbánya rekostrukclónál 8 millió, az AKÖV telepnél 1,1 a Gárdonyi Géza Szinháznál 3,4 millió Ft. költségtúllépés merült fel. 0 1964 végén az üzembe nem helyezett beruházások értéke mintegy 72o millió Ft-ra tehető és ez továbbra is növekvő tendenciát mutat. Az üzembe nem helyezett beruházások értéke 9,1 %-kal magasabb az előző évinél. Az állomány ilyen méstoü alakulásához lényegesen hozzájárult a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt " 34o millió Ft-os üzembe nem helyezett beruházásának értéke, amelynek nagyrésze a visontai beruházásokból tevődik ki, ahol ez az állomány még éveken keresztül növekedni fog üzembe helyezés nélkü] Az üzembe nem helyezett beruházásoknál állomány növekedés f&feg a termelő beruházásoknál jelentkezik, melyek a beruházások hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolják. f Az üzembe nem helyezett beruházások növekedését kedvezőtlenül befolyásolja a kivitelezők részéről felmerült szervezetlenségek is. Az építőipari vállalatok koncentráltsága lényeges javulást nem mutat. A koncentráltságot rontja az is, hogy az építőipari "válalatok felügyeleti szervei nem ve szik-figyelembe alvállalatok leterheltségét a kijelöléseknél, mint p2>. a tanácsi épitőipari vállalat, amely év közben w millió Ft-os pótberuházást kapott. 1964-ben a beruházók részéről felmerült igényt főleg épitőipari / kapacitás hiányában hasonlóan a további évekhez nem lehetett kielégíteni, jábre ugyan pontos felmérések nincsenek, mivel a beruházások finanszírozása nem mind a megyei bankfiókon keresztül | "Levéltár J
