MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.

12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 206. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. február 16. - Oldalszámok - 206. őe. 26. o.

* A kulturális nevelés, a muiikábaállitás és a lakásépítés terén még további és hoss^antarpQ erőfeszítésekre lesz szükség* A társadalom felfogása a cigánykérdésben pozitiv irányban forrná-. lódott. A társadalmi és tümegszervezetek ijsen lelkiismeretesen foglalkoznak e kérdéssel, különösen egészségügyi és kulturális 7 téren; Ki kell emelni a Haz': Las Népfront és a Vöröskereszt munkáját. Nem kielégítő a szakszervezetek, a KISZ és Megyei Nőtanács tevékenysége a cigánykérdés társadalmi üggyé válása terén» A fejlődés ellenére is szélsőséges állásfoglalásokkal,'megkülönböztetésekkel találkozunk még a cigánykérdést illetően. Még további szívós munkára van szükség, hogy e kérdésben elfogadható szinvonalat érjünk el. 2./ A cigányok munkába állításánál'a legsúlyosabb probléma, hogy a' ^ megye cigánylakosságának munkaképes része .szinte teljesen szakW képzetlen, ennek következtében kevés az állandó munkavállalók' száma, főként időszaki, egyrészük alkalmi munkásként'dolgozik*, 1962. január óta a Tanács:VB. munkaügyi szerveinél 2i89o cigány jelentkezett, s közülük 2.4-37-et ki is közvetítettek. Általában jellemző, hogy a munkára jelentkezők be akarnak illeszkedni a társadalomba és ha a munkahelyeket változtatják is, dolgozni akarnak. A megyében legtöbb cigányt foglalkoztató vállalat a Mátravidéki Fémművek, ahol kb. 2oo'cigány dolgozik, s ezek 1/3-a nő. Közülük csupán 2 fő szakmunkás. ;' A tanácsi építőiparban 42 férfit alkalmaznak, ebből 3 fő szakmunkás. Hasonlóan jó a tapasztalat az egri ünomszerelvénygyárban, ahol. ' szintén jelentős számban foglalkoztatnak cigány nőket és férfia£ kat. A hevesi járás termelőszövetkezeteiben több mint 260, a füzesabonyi és gyöngyösi, járás termelőszövetkezeteiben több mint loo-loo cigány dolgozik. A megye területén a nők foglalkoztatása általában nincsen megoldva, - igy a cigány nők foglalkoztatása - még súlyosabb problémaként jelentkezik. Általános tapasztalat, hogy az állami szervek, ipari és mezőgazdasági üzemek nem kevés súllyal szorgalmazzák a cigányfiatalok és 7 az állandó munkaviszonyban álló cigányok szakmai továbbfejlesztéséti szakmunkára nevelését. Ezt bizonyitja, hogy az elmúlt tanév végen a 8, osztályt végzett cigányfiatalok közül alig néhányan jelentkeztek ipari tanulónak. A Siroki Fénimüv éknél dolgozó kb. 2oo cigány közül mindössze 3'fő szakmunkás, a többi már évek óta bedolgozó, segédmunkás. A 2oo fő közül mindössze lo fő végezte el az általános iskola 8. osztályát, 26 fő Írástudatlan. Egyes vállalatok továbbra is idegenkednek, sőt mereven elzárkóznak a cigányok alkalmazása elől. Pl. az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat

r a Nagy,71földi Kőolajtermelő Vállalat, a BARNSVAL stb. ,—• —TI