MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 205. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. február 2. - Oldalszámok - 205. őe. 39. o.
1964-ben a baromfifelvásárlási tervét 13o,3 ?S-ra, tojásfelvásárlási tervét viszont 16o,4 %-ra teljesítette a'megye. A verseny eredményeit az emiitett szervekkel évente kétszer értékeljük. d./ A tszekben kibontakozó szocialista "brigádmozgalom élén a nő-, tanácsok.' tsz 'nőblzottsagok állnak* A mozgalom 3 évre tekintvissza nók körében és egyre terebélyesedik. 1964-ben 31 brigád kötött szerződést a tsz-ek vezetőségeivel és közülük 26 női brigád volt. Abrigádok a 3 alapelv szerint tesznek vállalást "szocialista módon dolgozni, gondolkodni, élni". A szocialista brigádiakra a tsz-ek vezetői a legnehezebb feladatok teljesítésénél mindig épithetnek. Azt a magot képviselik a tsz-ekben, amelyre a munkában, a munkafegyelem megszilárdításában, a közös vagyon védelmében támaszkodhat a gazdasági vezetés. Termelési vállalásaikat fennálásuk óta mindig túlteljesítik. Vállalásaik a tervek mennyiségi túltermelése mellett egyre inkább JP kiterjed a gazdaságosságra, az önköltség csökkentésére, a minőségi munkára. A szocialista együttélés szabályait betartják és szép példáit adják egymás segítésének, öregség, betegség, szülés és egyéb esetekben. Művelődési vállalásaiknak is igyekeznek eleget tenni. Közösen olvasnak, mozi előadásokon vesznek részt, a tarnaőrsí brigád tagjai megrendelték a Népújságot, az abasáriak a Népszabadságot. Többségük résztvesz a nőtanács művelődési rendezvényein, pártoktatásban, szaktanfolyamokon. v A járási nőtanácsok rendszeres cegitséget nyújtanak a brigádoknak, értékelik munkájukat, vállalásaik teljesítését, hasonlóan teszik ezt a tsz-ek politikai és gazdasági vezetői is. Hiányos a járási pártbizottságok részéről nyújtott segítség ós érdeklődés a mozgalom iránt. A megyei és járási tanácsok illetékes •osztályai pedig egyáltalán nem foglalkoztak velük 1964 decemberéig. A múlt év vegén megjelent központi irányelvek a termelő- . szövetkezeti szocialista brigádmozgalom irányítását f eredményeinek értékelésót a tanácsokra bízta. e./ A termelőszövetkezeti asszonyok körében találkozunk gyakran; visszatérő problémákkal, amelyek nehezítik a nőtanácsok munkáját. Gyűléseken, beszélgetések során egyre élesebben merül fel a ts z tag o k j övedelme közötti aránytalanság . Nem értenek egyet a vezetők és adminisztratív dolgozók részére biztosított magas munkaegység normával, illetve indokolatlannak tartják az egyes termelési agak dolgozóinak magas jövedelmét, pí. a fogatosok ós állattenyésztők évi részesedése eléri a 4oo-6oo mun- • kaegységet, a növénytermelők jövedelme viszont loo-15o muükaegység között mozog. Ebhez hozzájárul, hogy a növénytermelők részére nincs folyamatos munka biztosítva s évente y-8 hónapot dolgozhatnak csupán. Az aránytalanság másik oka a növénytermelők alacsony munkaegység normája. A gazdaságvezetők gyakran a munkaegység könyv adta'lehetőségekkel sem élnek. Bizonyos fokig enyhített a feszültségen az anyagi ösztönző módszerek alkalmazása, de nem oldotta meg. Szükség volna arra." hogy a mezőgazdaság irányító szervei szorgalmazzák az állattenyésztésben a két műszak bevezetését ós.a növénytermelés munkaegység normáinak felülvizsgálását. 1 iSSSTj