MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.
11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 179. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. február 4. - Oldalszámok - 179. őe. 6. o.
r > 10 Ami a részes művelést illeti, a 4 járásban, Hatvan, Gyöngyös, Füzesabony, Heves járásokban ne növeljük tovább. Ezekben"a járásokban teljesen érthetetlen a kukorica részes müvelése. Egy kicsit már Vámosgyörkön érthető, mert sok a vasutas, de teljesen érthetetlen Nagyfügeden a kukorica részes müvelése. Miért nem álltak rá az úgynevezett nádudvari módszerekre. A hegyi községiekben ezt bizzuk teljesen a termelőszövetkezetekre. Figyelembeyéve a cukorrépa termesztésnek most eléggé kiemelt jelentőségétj a cukorrépánál is teljesen bizzuk a termelőszövet~ kezetekre. Sót a cukorrépa termelés érdekében szorgalmazni kell szerintem a százalékos művelést. Ugyanakkor azt mondom, hogy a zöldségnél teljesen bizzuk a termelőszövetkezetekre, hogy alkalmazzák-e a százalékos művelést, A legűtifizetőbb a cukorrépánál a százalékos müvelés.-,- • A szólőnél, ott ahol hagyományossá vált, hagyni kell. Meg kell vizsgálni olyan termelőszövetkezeteket, mint a domoszlói és azokat a szőlős községeket, ahol az anyagi érdekeltséget nem é nagyon alkalmazták, és a szőlőnél általánosítani lehet az úgynevezett bruttó érték lo %-át, vagy célprémiumot, ha a helyzet ugy adódik. Másik^kérdés, ami felmerült és amire tanács VB. határozat is t szükséges, a területek családokra történő lebontásának kérdése..-. Ez továbbra is lényeges dolog. Alapvető fontosságú kérdés ahhoz, hogy megműveljük és betakarítsuk a termést. Ezzel párhuzamosan, szélesíteni kell a családi tervezést. Egyrészt a mi tapasztalataink alapján, másrészt a simaez&iv-féle tapasztalatokból alkalmazni, ami 30. Azt látjuk jónak, ha a két mezőgazdasági osztály ezeket megnézi és a legjobb tapasztalatokat igyekszik szélesíteni, fokozatosan bevezetni, mert politikailag rendkívül nagy jelentőséggel bir. • Harmadik kérdés az, hogy sok termelőszövetkezetünkben ellenállás mutatkozik az állattenyésztést illetően. Ezt az ellenállást le ^ kell küzdeni. Biztosítani kell, hogy az állattenyésztésben minden w termelőszövetkezet alkalmazza az általunk kidolgozott, és elfogadott ösztönzőket. Az is helyes, ha kiterjesztjük az anyagi ösztönzőt a mellék üzemágakra, tsz. vezetőkre, brigádvezetőkre, agronómusokra, elnökökre. Ami az előleg osztást illeti, ez is egyik módja az anyagi ösztönzőknek. Ebben is lehetne egy kicsit előbbre lépni. Ahol megvan az anyagi alap, ott havonta, vagy negyedévenként,^de inkább havonta meghatározott előleget biztositani a termelőszövetkezeti tagok számára. Azt hiszem a termelőszövetkezetek 80 %-ában már osztanak előleget és kb. felében havonta osztanak. Ezt kell nekünk tovább fejleszteni. Ez a garantált munkaegységnek az előlépcsője. Ott ahol az anyagi helyzet megengedi, ha eddig két helyen volt alkalmazva, de most lehetőség van t rá, hogy '25 helyen alkalmazzuk, akkor alkalmazzuk 25 termelőszövetkezetben. Ezekbe a termelőszövetkezetekbe menjenek ki emberek, akik ezt megértetik a termelőszövetkezetekkel és bevezetik. E mellett helyes az az elgondolás, amit Csuhaj és Tamás elvtárs nT^TmeM*n vetett fel, hogy néhány hegyi községben nézzük meg, hogy dotá1 Levéltár 1 cióval is hogyan lehetne ezt alkalmazni. Ezt feltétlenül vezes1— •- J s ük be néhány hegyi községben. Ezzel segítenénk a több termelést, VB. határozat; Jelentés az összefoglaló alapján elfogadva.
